A nemek közötti egyenlőség eléréséhez további három generációra lesz szükség, a koronavírus-járvány azonban a minimális előrelépést is veszélybe sodorja – állítják a szakértők.
Carlien Scheele, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) vezetője október végén egy nemzetközi online konferencia keretén belül ismertette az idei nemek közötti egyenlőség mutatóját, amely a szakpolitikai döntéshozás egyik fontos eszköze, s felhasználásával mérhető a nemi egyenlőség terén elért haladás az EU-ban. A tagállamok minden évben kapnak egy pontszámot 1-től 100-ig. A 100 pont azt jelentené, hogy az adott ország elérte a nők és férfiak közötti teljes egyenlőséget. Erre azonban egyelőre nincs példa, és a szakma képviselői szerint még évtizedekbe telhet, amíg a nők teljesen egyenrangúvá válnak a férfiakkal. Az európai élvonalat tekintve továbbra is a skandináv országokban a legkedvezőbb a helyzet – Svédország 83,9-es, Dánia 77,8-as pontszámot ért el. Az Európai Unió esetében csekély javulás észlelhető, gyenge közepesnek értékelhető a 68-as idei osztályzat, ami éves szinten mindössze 0,6 pontos elmozdulást jelent a jó irányba.
A 2010-ben mért adatokhoz képest mérsékelt haladást figyelhetünk meg, az elmúlt évtizedben a nők Szlovákiában és az EU-ban lassacskán ugyan, de nagyobb befolyáshoz, jobb egészséghez és igazságosabban beosztott szabadidőhöz jutottak.
Európa a nemi egyenlőség terén csupán törékeny sikereket ért el, a koronavírus-járvány következtében azonban hatalmas veszteséget szenvedtünk el
– figyelmeztetnek a tanulmány készítői.
A pandémia rámutatott, ez a folyamat nemcsak csigatempóban halad, de rendkívül sérülékeny is. Scheele ezt azzal indokolta, a járvány komoly hatással volt a nők mindennapi életére, és még látványosabban elmélyítette az eddig is létező szakadékokat. „Ez nagyrészt azért van, mert a pandémia alatt a nők vállalták magukra a fizetetlen munka oroszlánrészét, ami kihatott a munkavállalási képességükre. A nők nagyobb valószínűséggel vesztették el a munkájukat amiatt, hogy családtagjukról gondoskodtak, vagy a távoktatás miatt otthonról tanultak a gyermekeikkel” – mondta záróbeszédében. Emlékeztetett, ez a munka ugyan nincs feltüntetve az országok teljesítmény-jelentésében, de ettől függetlenül gazdasági értéke van: a nevelt gyerekek jövőbeli adófizetők, az idős szülőkről pedig másként az államnak kellene gondoskodnia. Az intézetvezető rámutatott, a nőket rosszabbul érintette a munkahely elveszítése – nagyobb arányban dolgoznak olyan ágazatokban (vendéglátás, kiskereskedelem), amelyeket jelentős veszteség ért az óvintézkedések miatt, és a férfiakhoz képest hosszabb ideig tartott, míg új állást találtak. „A kevesebb gazdasági erő kisebb hatalmat jelent az élet összes területén: a bántalmazó párkapcsolatból való kilépéstől az egészségről való gondoskodásig” – tette hozzá.
Szlovákiában a vizsgált mutató minimális emelkedésről tanúskodik – a tíz évvel ezelőtti tanulmányhoz képest 3 ponttal jutottunk előrébb, a tavalyi adatokhoz viszonyítva viszont csak fél pontot sikerült javítani (56 pont). Ez az eredmény mindössze a negyedik helyezésre volt elég – hátulról. Szlovákia összességében a sereghajtók között kullog, 12 ponttal elmaradva az uniós átlagtól. Csehország, Lengyelország és még Bulgária is jobban teljesít nálunk nők és férfiak közötti egyenlőtlenség kiküszöbölése szempontjából. A legrosszabb értékelést Görögország kapta, Magyarország pedig alig eggyel több pontot elérve az utolsó előtti helyen végzett.
A tanulmány készítői több területre is kitértek, kiderült, hazánkban a döntéshozatalban vannak legjobban alul képviselve a nők, a hatalom főként a férfiak kezében összpontosul. A szabadidő terén jóval korlátozottabb lehetőségeik vannak a nőknek, a másik oldalon viszont sokkal nagyobb teher nehezedik rájuk a „láthatatlan”, meg nem fizetett munka formájában. Szlovákiában kevesebb nőt alkalmaznak, mint férfit, a legnagyobb különbség azonban a gyermekes párok között van. Igaz, hogy 2010 óta nőttek a bérek, de a nők még mindig 21%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál. A családoknál ez az eltérés 25%. A nők hiánya a vezetői pozíciókban enyhe javulást mutat, a nagy cégeknél 25%-ra emelkedett a nők aránya az elnökségi körökben. A Szlovák Nemzeti Bank esetében azonban drasztikus visszaesés történt az elmúlt években – míg tíz évvel ezelőtt 14%-os arányról tájékoztattak, mára nullára zuhant ez az érték.
Az idei tanulmány kidolgozása során különös figyelmet szenteltek az egészségnek. A vírus halálos áldozatait tekintve a férfiak vannak túlsúlyban (55%), a szakértők szerint ez a viselkedési szokásaikkal, valamint a krónikus betegségekkel (cukorbetegség, érrendszeri megbetegedések) lehet összefüggésben. Az egészségi állapotot illetően Szlovákiában a nőknél rosszabb a helyzet, a megkérdezettek 61%-a vallotta egészségesnek magát. A legnagyobb különbség az alacsony végzettséggel rendelkező személyek között mutatkozik – a nők mindössze 41%-a mondta azt, jó egészségnek örvend, míg a férfiak aránya 24%-kal magasabb volt. A nők általában tovább élnek, de átlagban 19 évet rossz egészségügyi állapotban töltenek, a férfiaknál ez nagyjából 14 év.
A kutatás alapján Szlovákiában magas a szülési arány a fiatal felnőttek körében – ezer 15 és 19 év közötti lányra 26 szülés jut, míg az uniós átlag 11. A járvány összességében negatív hatással volt a gyermekvállalási kedvre, sok pár későbbre halasztotta a családalapítást, többen pedig úgy döntöttek, nem hoznak a világra saját utódot. A szülési ráta Spanyolországban és Franciaországban csökkent a leginkább, de Magyarországon is 10%-os visszaesést regisztráltak.
A lelki egészség szempontjából a járvány mindhárom hullámát a nők viselték nehezebben – főként a produktív korban lévő személyeknél mértek alacsonyabb szintű mentális jólétet.
Van egy fenyegető mentális egészségi válságunk és egy családon belüli erőszak járványunk, amivel szintén meg kell küzdenünk
– zárta Scheele.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
