Ukrajnában szintet lépett a háború, és egy totális offenzíva kezd kibontakozni a keleti határainál. Ezzel párhuzamosan egyre több olyan – hol óvatos, hol teljesen radikális – vélemény is elhangzik, miszerint atomháború árán is be kell avatkoznia a Nyugatnak Oroszország ellen.
“Szlovákiában és Csehországban is hallani olyan véleményeket, amelyek elfogadhatónak tartják akár nukleáris fegyverek bevetését is, akár Ukrajna területén kívül is, egy szélesebb, nyugati hatalmak és Oroszország közti konfliktusban”
hívta fel a figyelmet a cikkében a Denník Štandard konzervatív hírportál.
A korábban Magyarországgal is “fenyegetőző” szélsőliberális újságíró, Árpád Soltész hétfői kommentárjában arról ír, hogy Oroszország elfogadható lehetőségként tekinthet az atomfegyverek bevetésére, ha kelet-ukrajnai offenzívájával is kudarcot vall. Az eszmefuttatás folytatása önmagáért beszél.
Soltész szerint, az oroszok kudarc esetén egy katnai célpont ellen vethetnének be atomfegyvert. Ebben az esetben két lehetőséget lát az újságíró: vagy atomcsapással válaszolunk, vagy megvárjuk, amíg az oroszok “vagonokra raknak minket, és elvisznek a gulágra”.
“Ha az orosz nácik készek globális atomháborút kirobbantani, nem kerülhetjük el, legfeljebb késleltethetjük az elkerülhetetlent. Megengedjük az ellenségnek, hogy meghatározza a háború feltételeit. Legfőbb ideje, hogy ebbe a háborúba végre az egész nyugati civilizáció belépjen és azonnal véget vessen neki. Máskülönben Oroszország vet véget a nyugati civilizációnak”
zárta gondolatmenetét Soltész. Ez egyértelműen kimeríti a nyílt háborús úszítás fogalmát.
Még markánsabb véleméynt fogalmazott meg Prága Řeporyje városrészének polgármestere, Pavel Novotný.
“Nincs okunk elkerülni a háború Oroszországgal. Atommfegyvere van? És használni is tudja? Elpusztíthatja az országomat? OK. Az egész világnak annyi. Vagy meghalok ebben a háborúban. nem tudok harcolni. Na és? A lényeg, hogy harcoltunk. [Az ukránok] ugyanazokért az értékekért halnak meg, amelyeket mi is elismerünk. Minden egyéb ostobaság. Ilyen egyszerű”
írta a twitteren.
Ami az atomháborút illeti, ha ilyen történne a világon, a legjobb esetben is több százmillió ember veszne oda azonnal a csapásokban, az északi féltekén minden élet elpusztulna. Egy 2008-as teória szerint az USA és Oroszország közti atomháború legalább 770 millió emberéletet követelne közvetlenül. Ez a forgatókönyv 4,4 ezer atombomba bevetésével számolt – a két nagyhatalomnak együtt kétszer ennyi nukleáris fegyver áll rendelkezésére.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »