Nincs az a háború, amely felmentést adhat a nemzeti kisebbségek jogainak betartását illetően, “nekünk a béke és nemzettársaink biztonsága az elsődleges” – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 34. közgyűlésén elhangzott köszöntő beszédében.
Az idén 35 éves KMKSZ 1989. február 26-án alakult meg Ungváron és azóta – az orosz-ukrán háború kitörése miatti egyetlen kivételtől eltekintve – az alapszabályának megfelelően minden nehézség ellenére rendszeresen megtartotta közgyűléseit – emlékeztette a résztvevőket Brenzovics László, a szervezet elnöke, aki online kapcsolódott be a közgyűlés munkájába. Brenzovics 2020 végén elhagyta Ukrajnát, azt követően, hogy az ukrán titkosszolgálat kommandósok bevetésével házkutatását tartott ungvári otthonában és több, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központhoz köthető intézményben.
Kitért arra is, hogy a közgyűlésnek a kárpátaljai magyarság legjelentősebb intézménye, a beregszászi II: Rákóczi Ferenc magyar főiskola adott otthont, amelynek létrehozásában és fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett a KMKSZ.
Kiemelte: a 2016-ban a kárpátaljai magyarok szülőföldön való boldogulása érdekében elindított anyaországi szociális, oktatási-nevelési és gazdaságélénkítő programok a háború ellenére jelenleg is folytatódnak. Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy az óvoda- és iskolafejlesztési program keretében több mint 100 intézmény újult meg Kárpátalján.
Az ukrajnai nemzeti kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarság jogainak szűkítése kapcsán kifejtette: ezen a téren is sikerült eredményeket elérni, hiszen az ukrán parlament kedvezően módosította az oktatási és nyelvtörvényt, és a magyar-ukrán szakértői tárgyalások jelenleg is folynak.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó köszöntő beszédében aláhúzta: 2010-ben sikerült elérni, hogy a 2004-es “szégyenteljes és a nemzet gerincét megtörő népszavazást követően újraegyesüljön a nemzet”. Ezt rögzíti Magyarország alaptörvénye, amelyik kimondja, hogy “Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyar közösségekért, támogatja a szülőföldön maradásukat”.
Kifejtette: nincs az a háború, ami felmentést adhatna a kisebbségi jogok betartását illetően. Szili Katalin kijelentette: “nekünk a béke és nemzettársaink biztonsága az elsődleges.” Az orosz-ukrán háború kapcsán elmondta: “a béke mellett mindig is ki fogunk állni azokkal szemben is, akik ma a háborút táplálják és erősítik a háborús viszonyokat”.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint fontos, hogy olyan európai parlamenti képviselőink legyenek, akik hisznek a nemzetek Európájában és abban, hogy minden ország szuverén módon dönthet a saját sorsáról.
A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amelyben előremutatónak nevezi a 2023 decemberében az Ukrán Legfelsőbb Tanács által elfogadott, a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő törvény egyes kitételeit, mivel azok részben visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait. Ugyanakkor a jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja teljes mértékben a kisebbségek alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait – áll a dokumentumban.
A KMKSZ közgyűlése nyilatkozatában köszönetet mondott “az anyaország kormányának és társadalmának, valamint a határon túli magyar közösségeknek a szolidaritásért, támogatásért, amellyel nagyban hozzájárultak a háborús Ukrajna, a menekültek és a kárpátaljai magyarok túléléséhez”.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
