A Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete a magyar szabadságharc 176. évfordulója alkalmából idén is megemlékezést tartott, amely során megkoszorúzta Kutsera József lengyel honvéd sírját is a pozsonypüspöki temetőben.
A megemlékezés hagyományosan a Szent Miklós-plébániatemplomban tartott ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet Bošňák András káplán úr celebrált.
Portálunknak Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke és pozsonypüspöki alapszervezetének ügyvezető alelnöke elmondta, az alapszervezet idén 26. alkalommal szervezte meg a megemlékezést a szabadságharcban elesett hősökről, köztük a pozsonypüspöki temetőben eltemetett szabadságharcot megjárt lengyel honvédről, Kutsera Józsefről, akinek a sírjára az ő és honvédtársai tiszteletére a kegyelet és emlékezés virágait is elhelyezik ilyentájt minden évben.
„Megemlékezésünk nemzetközi részvétellel zajlik, hiszen a magyar és a lengyel katonai attasé hivatal is képviselteti magát rajta” – fűzte hozzá az elnök asszony.
A megemlékezés ünnepi szónoka idén Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó volt, aki beszédében elmondta, március első vasárnapján Pozsonypüspökiben hagyományosan összegyűlnek az emberek Kutsera József sírjánál, hogy fejet hajtsanak a szabadságharc hősei és küzdelmeik eredményei előtt.
Az itt letelepedő és a szabadságharcban résztvevő Kutsera személye kifejezője annak a lengyel-magyar barátságnak is, melynek során két lengyel légió, Bem, Dembinski, Wysocki vezetésével a magyar szabadságharc megvívásának segítségére sietett”
– fogalmazott a főtanácsadó asszony, majd hozzátette, ezért köszönet jár. Mint mondta, ez a kapcsolat máig él, ezt fejezi ki az is, hogy március 23-a a lengyel-magyar barátság napja is.
1848 beleégett az emberek lelkébe és szívébe
Szili Katalin a továbbiakban arról beszélt, hogy március idusát már az első évfordulón, 1949-ben megünnepelték, és megünnepelték akkor is, amikor tilos volt, például a Bach-korszakban.
Ez is jelzi, az emlékezés kiemelten fontos a magyar társadalom számára”
– emelte ki, hozzátéve, olyan napról van szó, amely máig érvényes példával és értékekkel bír, ez a nap meghatározó eseményként égett be a magyar társadalom lelkébe és szinte minden azóta született generáció lelkébe és szívébe. „Aznap új időszak kezdődött a nemzet történetében. A reformkor politikai küzdelmei során olyan összefogott, mindenki számára elfogadható és követhető politikai program alakult ki, amely az 1848-as rendszerváltáshoz vezetett” – hangsúlyozta Szili Katalin.
Szerinte ugyanis nyugodtan elmondható, hogy 1848-49 is egy rendszer megváltoztatása volt: „a korábbi feudális társadalmi-gazdasági rendszerből egy polgári alapokon nyugvó modern, alkotmányos Magyarországot építettek eleink”. A főtanácsadó asszony emlékeztetett azokra a legjelentősebb reformokra is, amelyeknek köszönhetően 1848. március 15-e a modern, polgári nemzetfelfogás születésnapjának nevezhető: a jobbágyfelszabadítással beemelték a nemzettestbe az addig jogfosztottakat, megvalósult a jog előtti egyenlőség és a közteherviselés.
Vannak olyan helyzetek, amikor a nemzetnek ki kell állnia a jogaiért
1948-49-ben nemzetet teremtettünk, mondta Szili Katalin. „Az egész társadalom megmozdult ennek érdekében, mert mindenki magáénak érezte az ügyet” – hangsúlyozta az ünnepi szónok, hozzátéve, ugyanakkor 1848 nyújtja a legjobb példát arra, hogy vannak olyan történelmi helyzetek, amikor védeni kell az igazságot, amikor a nemzetnek ki kell állnia a jogaiért.
„Ezért minden nemzetét szerető, tisztelő és valamire való politikusnak kötelessége kiállni a hazájáért, a szabadságot, a szuverenitást védeni. Ezért is fontos visszatérnünk itt és most is a szinte már hitvallásként idézett 12 pont bevezető gondolataira. Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – mondta, hozzátéve, mert a béke megteremtése elsődleges és legfontosabb parancs, különösen, amikor európai politikusok az emberek biztonságba vetett hitével, a világ sorsával felelőtlenül játszadoznak.
A szabadságra pedig vigyáznunk kell, akkor is, ha sokan felcserélik azt a szabadosággal és a felelőtlenséggel. A szuverén magyarság értékeinek megőrzésében pedig legalább minimumként egyet kell értenünk.
Mert Kossuth Lajos szavaival élve: A haza örök s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, ami van, hanem az iránt is, ami lehet s lesz”
– zárta ünnepi beszédét Szili Katalin.
A megemlékezést Španko Eszter Hanna, a helyi magyar tannyelvű alapiskola diákjának szavalata tette még ünnepélyesebbé. Szlovák nyelvű összefoglalót az eseményről Pék Zoltán helyi képviselő mondott. Az ünnepi beszéd után került sor az emlékezés koszorúinak és virágainak elhelyezésére Kutsera József sírjánál.
A megemlékezést megtisztelte jelenlétével és az emlékezés virágait a síron elhelyezte a Pozsonyi Magyar Nagykövetség Véderő-, Katonai és Légügyi Attasé Hivatalának képviseletében Gombos Tamás százados, Marek Rogowski lengyel katonai attasé, Szelepcsényi Sándor a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezetének tiszteletbeli tagja, Pozsonypüspöki lokálpatriótája, Ožvald Erzsébet, Pozsony megye alelnöke, fővárosi képviselő, továbbá Pozsonypüspöki polgármestere, Roman Lamoš, illetve Nagy Mónika, a Pozsonypüspöki Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatója, valamint a Magyar Szövetség Pozsonypüspöki Szervezetének nevében Kubicskó Erzsébet.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
