Bár viharfelhők gyülekeztek Komárom felett, a magyar államalapítás ünnepe zavartalanul zajlott Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsos ünnepi köszöntőjével a Felvidék fővárosában.
Hagyományosan a komáromi Szent István-szobor mellett tartotta meg a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület az Egressy Béni Városi Művelődési Központ közreműködésével az idei augusztus 20-ai megemlékezést Komáromban, melyen együtt szegték meg a Kárpát-medence kenyerét. Az eseményen fellépett a Borostyán együttes és Majer Jázmin, az Eötvös Utcai Alapiskola végzős tanulója.
Keszegh Margit, az egyesület elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott,
A helyszín kapcsán kiemelte, a komáromi Szent István-szobor meghatározza jelenünket és jövőnket, erősíti nemzeti hovatartozásunkat a Felvidék fővárosában. „Hitet teszünk általa a nemzethez való hűségünkről és erősíti hitünket a közös jövőben” – húzta alá.
Üdvözölte a megjelenteket, köztük Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsost, Vajda Bencét, Dél-Komárom alpolgármesterét, Keszegh Bélát, Észak-Komárom polgármesterét, Fekete Irént, az SZMPSZ elnökét, Juhász Györgyöt, a Selye János Egyetem rektorát és a megjelent megyei és városi képviselőket. Majd felkérte Szili Katalint, tartsa meg ünnepi szónoklatát.
Szili Katalin beszédében rámutatott, a közép-európaiakat történelmük arra tanította, hogy „míg az országnak vannak határai, a nemzet kötőanyagát belső kötődéseink fonják erőssé”. Megjegyezte, mi akkor is a tatártól, töröktől védtük Európát, amikor a nyugat a gyarmatosítások által gyarapította vagyonát. Véleménye szerint egyszer el kell jönnie annak az időszaknak, amikor „Európa csendes többsége megérti, hogy biztonságunkat megőrizni csak biztos alapokon tudjuk”.
Aláhúzta: a béke érdekében fontos a Kárpát-medence országainak összefogása, együttműködése, „egy új, hagyományos emberi értékeken alapuló európai súlypont megteremtése”. Kitért arra is, hogy a magyar állam az Alaptörvényben rögzítette, hogy felelősséget visel a határon túl rekedt magyarokért, amely felelősség megmutatkozik a mindennapok támogatásában is – jegyezte meg.
ám Nyugat-Európa országai láthatóan letértek erről az értékelvű, maradandó értékeket vállaló, évezredek alapjain nyugvó útról. „Európa politikai vezetői mintha nem értenék a mai világunkat. Nem a békét képviselik, nem biztonságot adnak, hanem zsákutcás politikájukkal a kitettség növeléséhez járulnak hozzá, végezetül pedig az önfeladáshoz” – mondta.
Idézte II. János Pál pápa szavait, aki 1991. augusztus 20-án a Hősök terén a következőt mondta a magyaroknak: „Szent István királyotok a Szent Korona mellett rátok hagyta szellemi végrendeletét is, az alapvető és megsemmisíthetetlen értékek örökségét, az igazi sziklára épített házat”.
Kiemelte, az Alaptörvény által a magyar kormány a felelősségvállalás sziklájára építette a nemzetet és a hazát – a Szent István-i parancs értelmében. „Csak így tudjuk hosszú távon a békét és a biztonságot garantálni nemzetünk valamennyi tagja számára, bárhol éljen a világban – tömbben, vagy szórványban” – fogalmazott.
A komáromi Szent István-napi ünnepség a szobor megkoszorúzását követően hagyományosan a Himnusz eléneklésével ért véget, majd megszegték, felszeletelték, végül pedig az ünneplők elfogyasztották a Kárpát-medence Komáromnak készült kenyerét, melyet Fazekas László püspök áldott meg, Molnár Ernő atya pedig megszentelt. Az ünnepséget követően a Szent András-bazilikában ünnepi misére került sor.
További felvidéki települések ünnepének összefoglalója ITT olvasható.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
