Olyan intézkedéseket fogadott el az Európai Unió a fehérorosz-lengyel migránsválsággal kapcsolatban, amelyek alapján szankcionálható lesz a migráció manipulációs eszközként való használata – közölte sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A tárcavezető arról számolt be az EU külügyi tanácsülésének szünetében, hogy a fő napirendi pontok mind a migráció kérdése körül forognak, ugyanis a közösség példátlan nyomással néz szembe, miután a déli és délkeleti irány mellett már kelet felől is „komoly ostrom alatt áll”.
Rámutatott, hogy amikor Magyarország volt hasonló helyzetben 2015-ben, akkor a többi visegrádi állam ugyanígy segítséget nyújtott a határvédelemben. „Ezen sikerre, illetve a barátságra és a testvériségre alapozva is állunk lengyel barátaink rendelkezésére” – fogalmazott.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a fehérorosz helyzettel kapcsolatban megszavazott határozat alapján az EU büntetőintézkedéseket rendelhet el azon személyek és szervezetek ellen, akik és amelyek manipuláció eszközeként használják a migrációt. A konkrét szankciós listáról viszont később döntenek.
Leszögezte: Magyarország kiveszi a részét ezen erőfeszítésekből, például a jövő év első felétől legkorábban 2023 végéig maximum 80 katonával részt vesz a mali hadsereget támogató európai erők (Takuba) működésében a térségbeli biztonság megerősítése, s ezáltal a bevándorlási nyomás csökkentése érdekében.
A tárcavezető ezt követően a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának felgyorsítását sürgette. Szavai szerint a kormány „egyértelmű elvárása”, hogy az EU még idén megindítsa a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, valamint megnyisson legalább két tárgyalási fejezetet Szerbiával.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország csakis akkor fogja támogatni a Keleti Partnerségben részt vevő országok valamelyikének közeledését az EU-hoz, amennyiben annak vezetése tiszteletben tartja a nemzeti közösségek jogait, így például Ukrajna a kárpátaljai magyarság jogait.
Végezetül rámutatott, hogy Azerbajdzsán a jövőben fontos szereplő lehet a kontinens gázellátása szempontjából. Ehhez azonban szerinte infrastrukturális beruházásokra és a kitermelés növelésére lenne szükség, aminek előfeltétele az ezen irányú európai kereslet bővülése.
„Ha ezt nem tudjuk összerakni, akkor onnan kezdve senkinek nem lesz joga (.) bírálni minket amiatt, hogy Oroszországgal hosszú távú gázvásárlási megállapodást kell kötni” – jelentette ki.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
