Háborús hangulat uralkodik az Európai Unióban, a tagállamok döntő többsége még több pénzért, még gyorsabban, még több fegyvert szállítana Ukrajnának, miközben a békepárti szereplők súlyos támadás alatt állnak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján először is közölte, hogy a harcok sújtotta Szudánból újabb magyar állampolgárt sikerült kimenekíteni, aki a házastársával együtt már biztonságban van Etiópiában, ahol a magyar nagykövetség munkatársai segítik őket.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az előző éjszaka közepe óta nem sikerült kapcsolatba lépni a Kartúmban tartózkodó további öt magyarral az internet- és telefonszolgáltatás összeomlása miatt, de amennyiben lesznek fejlemények, a tárca azonnal tájékoztatni fog.
A luxembourgi tanácsülésről beszámolva kiemelte, hogy az ismét „önhibáztatással” kezdődött, többen úgy vélték, hogy az EU még mindig nem tett eleget Ukrajna támogatásáért.
„Ez a háborús hangulat itt magában foglalja azt is, hogy a békepártiak, a béke mellett szót emelők továbbra is súlyos politikai és verbális támadások alatt állnak, legyen szó itt jelen lévő, vagy éppen itt nem jelen lévő országokról, amelyek folyamatosan a béke mellett érvelnek” – tette hozzá.
Szijjártó Péter érintette az ukrán gabonaexport témáját is, emlékeztetve, hogy a kormány beleegyezett az úgynevezett szolidaritási útvonalak kialakításába a globális élelmezési válság enyhítése érdekében, viszont a valóság másként alakult.
„Az Európai Bizottságnak kutyakötelessége lenne, illetve lett volna ezt a helyzetet azonnal kijavítani, s világossá tenni, hogy az Európai Unió és Ukrajna közti megállapodás a tranzitszállításokra vonatkozik” – szögezte le.
Aláhúzta: Magyarország az eredeti elképzeléshez tartja magát akkor, amikor világossá teszi, hogy bár a tranzitszállítmányokat átengedi, a közvetlen importot betiltja, mivel ez rendkívüli nehézségeket okoz a hazai termelőknek, akiknek jóval szigorúbb EU-s előírásoknak kell megfelelniük.
A miniszter ezután sérelmezte, hogy még mindig „komoly elhatározás” van arra vonatkozólag, hogy a közösség az orosz nukleáris szektort is szankciók alá vonja, márpedig Magyarország már jelenleg is súlyosan megfizeti a háború árát az energiaellátás tekintetében.
Erre példaként hozta fel, hogy Magyarország két irányból tud kőolajat vásárolni, Horvátországon és Ukrajnán keresztül, s mindkét útvonalon jelentősen megemelték a tranzitdíjakat, előbbi esetén a piaci átlag ötszörösét kérik a szállításért, utóbbi esetében pedig a korábbi háromszorosára nőtt a költség.
„Most pedig olyan intézkedést erőltetnek, amely nemcsak az energiaszámla tekintetében, nemcsak az energiaárak tekintetében, hanem az energiaellátás biztonságának tekintetében is súlyos helyzetbe hozná Magyarországot” – figyelmeztetett.
Kiemelte, hogy Magyarországnak a következő évtized elejére 2400 megawattnyi újabb energiaforrásra van szüksége, amit környezetbarát módon, olcsón, kizárólag nukleáris reaktorokkal lehet biztosítani.
„Ha a Paks II. beruházást lehetetlenné teszik, akkor ellehetetlenítik azt, hogy Magyarország a gazdaság működtetéséhez és az emberek ellátásához szükséges villamos energiát a következő évtized elejére elő tudja állítani” – jelentette ki.
Valamint leszögezte, hogy a paksi beruházásról szóló szerződést már több mint kilenc éve kötötték, és azt Brüsszel is jóváhagyta.
Ennek kapcsán felemlegette a „túlteljesítés jelenségét”, és kiemelte, hogy ugyan nincsenek nukleáris szankciók érvényben, a német kormány így sem engedélyezi a Siemes Energy számára a paksi irányítástechnika leszállítását.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »