A háború minden perce biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.
Szijjártó Péter (Fotó: Kurucz Árpád)
Szijjártó Péter kifejtette: a magyar kormány a bizottságnak azt a felvetését, miszerint 15 százalékkal kellene csökkenteni az európai gázfelhasználást, nagyon komoly ügynek tartja.
Úgy vélem, hogy ez túl komoly kérdés ahhoz, hogy megjegyzéseket tegyünk egy ilyen típusú kijelentést követően, tehát várjuk, hogy a bizottságtól kapjunk egy írásos javaslatot, és ezután ki tudjuk majd alakítani az álláspontunkat– fogalmazott a tárcavezető.
Az ukrajnai háború kapcsán azt mondta, mivel egy szomszédos államról van szó, ezért a háború minden perce biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára fizikai és gazdasági, valamint energiaellátási értelemben is.
Ezért mi, magyarok, szomszédos országként (…) különösen érdekeltek vagyunk a békében, a mielőbbi békében. Úgy gondoljuk tehát, hogy a nemzetközi közösségnek arra kell koncentrálnia, hogy kieszközöljön egy azonnali tűzszünetet, és arra, hogy mielőbb megkezdődhessenek a béketárgyalások– húzta alá Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a béke az egyetlen megoldás mindazokra a súlyos kihívásokra, amelyek előttünk állnak Európában.
Kifejtette, hogy a problémák alatt a nagyon magas inflációt, az „egekbe szökő” energia- és nyersanyagárakat érti, de lehetségesnek tartotta azt is, hogy az élelmezési válság hatására egy újabb illegális migrációs hullám is elindulhat.
Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtotta végre a kormány Ukrajna megsegítésére: eddig 840 ezer menekültet fogadtunk be, akikről gondoskodnak, ellátják őket, sőt munkát ajánlanak azoknak, akik hosszú távon maradnak. Naponta 13-16 ezer menekült érkezik – emelte ki.
Hozzátette, hogy a menekülő gyerekekről is gondoskodnak Magyarországon: 900 magyar oktatási intézmény vesz részt ebben a programban, és 1000 ösztöndíjat is felajánlott az állam azoknak az ukrán fiataloknak, akik hazájukban nem tudják folytatni vagy elkezdeni egyetemi tanulmányaikat.Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, hogy Magyarország most kettős nyomás alatt áll, hiszen a keletről érkező menekültek mellett szembe kell nézni a délről érkező illegális migrációval is, ami folyamatosan növekszik.Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy Magyarország egyetértene-e azzal, hogy Oroszország megtartsa a már megszállt ukrán területeket, a miniszter azt válaszolta, hogy Magyarország tiszteli minden állam területi integritását és szuverenitását. Ez egy alapvető dolog, ezt nem szabad megkérdőjelezni– húzta alá.Hozzátette, hogy Magyarország mindent megtesz, hogy ne sodródjon bele a háborúba, aminek egyelőre nem látni a végét.
Az alacsony adók jelentette versenyelőny elvétele a kommunizmusra emlékeztetne
Az alacsony adók jelentette versenyelőny bürokratikus módon történő elvétele a kommunizmusra emlékeztetne, a globális társaságiadó-minimum bevezetése ilyen szempontból is tisztességtelen lenne – hangoztatta a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.
A tárcavezető az Amerikaiak az adóreformért (ATR) nevű, konzervatív érdekképviseleti szervezet üzleti találkozóján kiemelte, hogy a magyar gazdaság versenyképességének alapját az alacsony adók jelentik, a kormány szerint ráadásul az adószabályok megalkotásának nemzeti jogkörben kell maradnia, ugyanis a különböző rendszerek közötti verseny is előnyökkel jár.
Előadásában aláhúzta, hogy az alacsony adókulcsok bevezetése „nem csak úgy magától jön, ahhoz fegyelmezett költségvetési és fiskális politikára, politikai bátorságra, stabilitásra van szükség”.
Mint mondta, a globális minimumadóval járó központosítás épp ezért rendkívül tisztességtelen lenne.
Akiknek nem volt meg a kellő bátorságuk ahhoz, hogy fegyelmezett költségvetési és fiskális politikát folytassanak, azok most elvennék azon országok versenyelőnyét, amelyek meghozták a szükséges áldozatokat– fogalmazott.
Az előnyök bürokratikus módon történő elvétele a kommunizmusra emlékeztetne– tette hozzá.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Európa „lábon lőné magát” a globális minimumadó bevezetésével a jelenlegi magas inflációs környezetben, amikor éppen adócsökkentésekre lenne szükség a gazdaság támogatása érdekében.
Leszögezte, hogy a javaslat veszélyes Magyarországra, munkahelyek százezreit sodorná veszélybe és visszarepítené hazánkat 2010-be, ezért kellett végül a vétó mellett dönteni.
Majd hangsúlyozta: amíg mi vagyunk kormányon Magyarországon, addig nem fogjuk támogatni a munkát vagy a termelést terhelő adók semmifajta emelését.A miniszter arra is kitért, hogy Európa számos súlyos kihívással nézett szembe az elmúlt tizenöt évben, pénzügyi, migrációs, egészségügyi válsággal, majd most az ukrajnai háborúval.
Ezekben a krízisekben pedig az volt a közös, hogy Magyarország mindegyikből megerősödve került ki, aminek egyik legfőbb oka a munkaalapú társadalom kiépítése, az adórendszer átalakítása, a beruházásbarát környezet létrehozása volt – sorolta.
Kiemelte, hogy a személyi jövedelemadó felső kulcsa korábban 32 százalékos volt, de ezt 16 százalékon egységesítették, majd további egy százalékponttal csökkentették.
Ehhez jön hozzá a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék, így az emberek zsebében maradhat a bruttó bérük kétharmada. Emellett a társasági adót is egykulcsossá tették kilenc százalékon, ami Európa legalacsonyabb mértékét jelenti.
Ezen unortodox politika sikerességét ráadásul nem pusztán politikai nyilatkozatok, hanem az adatok is alátámasztják, ugyanis tavaly megdőlt a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság és a beruházások rekordja is – hangsúlyozta.
Ennek további illusztrálására pedig végül közölte, hogy a gazdasági növekedés 2010-ben 1,1 százalékos, míg tavaly 7,1 százalékos volt, a munkanélküliségi ráta ez idő alatt 12 százalékról 3,4 százalékra mérséklődött, így a foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 4,7 millióra emelkedett, miközben a bruttó átlagbér több mint a duplájára nőtt.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
