Az Európai Parlament szerint javítani kell az Európai Unió jogállamisági feltételrendszerét, hogy jobban meg lehessen védeni az uniós forrásokat a jogállamiságot megsértő tagállamokban az uniós költségvetés kárára elkövetett visszaélésekkel szemben – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön, a témáról szóló plenáris szavazást követően.
A strasbourgi plenáris ülésen 386 szavazattal, 184 ellenében, 15 tartózkodás mellett elfogadott, a jogállamisági feltételrendszer végrehajtásának közel öt évét értékelő jelentés szerint meg kell erősíteni a mechanizmust, mert az késedelmektől szenved, nem elég átlátható, ami csökkenti hatékonyságát.
A szövegben kiemelik azokat az akadályokat, melyek miatt a mechanizmus aktiválása lassú és ritka, megjegyezve, hogy annak ellenére, hogy bizonyos tagállamokban többször is megállapították a jogállamiság megsértését, „csak két hivatalos értesítést küldtek, és csak egyetlen esetben döntöttek intézkedésekről a feltételrendszerről szóló rendelet alapján”. A szöveg továbbá a panasztételi eljárások egyszerűsítésére és a visszaélést bejelentők számára bizalmas portál létrehozását szorgalmazta, amelyen emellett nyomon követhetők lennének az egyes esetek az első bejelentéstől az intézkedések megszüntetéséig.
A jelentés elfogadását támogató EP-képviselők hangsúlyozták, hogy az átláthatóságot a folyamat minden szakaszában biztosítani kell.
Azt szeretnék, ha az EP felügyeleti szerepe egyenrangúvá válna az Európai Unió Tanácséval a folyamat egésze során, és beleszólást követelnek a befagyasztott pénzeszközök más programok számára történő újraelosztásába is annak megakadályozására, hogy a szabályokat be nem tartó kormányok máshol ellentételezzék a veszteségeiket.
A jelentésben hangsúlyozzák, hogy az egyetemeket, a kis- és közepes vállalatokat és a civil szervezeteket nem szabad büntetni az adott ország kormánya által elkövetett jogállamisági jogsértésekért. Az EP-képviselők arra is figyelmeztettek, hogy a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó uniós bizottsági javaslat azzal a kockázattal jár, hogy gyengíti és széttöredezi az EU jogállamisági biztosítékait. Hangsúlyozták továbbá, hogy az uniós források felfüggesztésére vonatkozó bármely döntésnek „egyértelmű, objektív és átlátható kritériumokon”, nem pedig tárgyalásokon kell alapulnia, és ragaszkodtak ahhoz, hogy a befagyasztott pénzeszközöket csak akkor szabadítsák fel, ha egy tagállam teljes mértékben végrehajtotta a fenntartható reformokat, és bizonyította az uniós értékeknek való, ellenőrizhető megfelelést.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
