A Föld legtöbb részén a klímaváltozás negatív hatásai, az aszály, elsivatagosodás, áradás és az elviselhetetlen hőség fenyeget, amely hatalmas régiókat tehet lakhatatlanná, és óriási népmozgásokat indíthat el a világ számos térségében.
Néhány ország számára azonban az éghajlatváltozás páratlan lehetőséget kínál, mivel a bolygó korábban leghidegebb régiói mérsékeltebbé válnak – írja az Origo.
Míg az előrejelzések szerint az Egyesült Államokban, Európában és Indiában csökkennek a mezőgazdasági termések, addig Oroszországban várhatóan az elkövetkező évtizedekben a melegedő hőmérséklet
és a hosszabb vegetációs időszak fokozza a növénytermesztést.
Oroszország, Kanada és Skandinávia nemcsak a mezőgazdasági szektor bővülése miatt, hanem, az olvadó jég után az északi-sarkkörön állandósuló új hajózási útvonalaknak köszönhetően is az éghajlatváltozás győztese lehet.
Azonban egyesek szerint a hatalmas, kihasználatlan és melegedő szibériai régiójának köszönhetően egyetlen ország sem állhat jobb helyzetben az éghajlatváltozás kiaknázására, mint Oroszország.
Ezért van jobb helyzetben Oroszország a Föld többi északi államánál
Kétségtelen, hogy Kanada és a skandináv országok is profitálnak a hőmérséklet emelkedéséből, de egy fontos körülmény miatt Oroszország kiemelt figyelmet érdemel: a Föld legnagyobb területű országa sokkal több földdel bír bármely más állammál. Egy orosz tanulmány becslése szerint
A Permafroszt – azaz az állandóan fagyott szibériai talaj – olvadása 2080-ig 2 millió négyzetkilométert szabadít fel a mezőgazdasági művelés számára.
Ez közel 1,3 milliárd hektár.
Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban nagyjából 897 millió hektáron gazdálkodnak.
Egy amerikai külpolitikai szakértő szerint Oroszország a jövőben potenciálisan uralhatja a világ mezőgazdasági termelését, mert az emelkedő hőmérséklet károsítja az amerikai mezőgazdasági termést, míg ugyanez Oroszországnak előnyt jelenthet.
A kontinensnyi ország már most növekvő mezőgazdasági hatalom. 2000 és 2018 között mezőgazdasági exportja mintegy 16-szorosára nőtt, és nemrégiben a világ legnagyobb búzaexportőre lett. Rengeteg kínai tőke is befolyik a mezőgazdaságba, különösen szójabab termesztésére és sertésfarm-beruházásokra.
Az ország keleti felében nagy átalakulás zajlik. Míg a föld túlnyomó többségét évszázadokig lehetetlen volt megművelni – csak a legdélibb szakaszok a kínai és a mongol határ mentén voltak termők -, ez mára megváltozott. A húsz évvel ezelőtti májusi, tavaszi olvadás helyett most már áprilisra csupasz a talaj.
Ez a folyamat pedig valószínűleg felgyorsul a jövőben.
Nem lesz egyszerű búzamezővé alakítani Szibériát
Ugyanakkor a helyzet korántsem ennyire egyszerű. Az éghajlatváltozás ugyan átalakítja a globális mezőgazdaságot, de ehhez – részben a termelés átalakulásával összefüggésben – a várakozások szerint komoly népmozgások kapcsolódnak majd.
Oroszország pedig jelenleg inkább tartózkodik attól, hogy külföldről érkezők népesíthessék be ezeket a vidékeket, akikre a mezőgazdasági termelési folyamatokat később rá lehet bízni.
A szibériai agrárforradalom kapcsán a szkepticizmusnak további oka is van: a felolvadó területek talajminősége korántsem egyenletes, talajszerkezetük erősen változó, rengeteg az élősködő rovar, szúnyog, és az egyik nagy félelem szerint a permafroszt eltűnésével korábban nem is ismert, veszélyes kórokozók is elszabadulhatnak.
Ugyanakkor Szibéria térsége az orosz ipari nyersanyagtermelés megkerülhetetlen régiója, ahol rengeteg arany, gyémánt és más értékes ásvány lapul a földben. Ezért nem meglepő, ha a mezőgazdaság leendő sikerét a bizakodó elemzők is Szibéria átformálódó térségéhez kapcsolják.
Néhány kivételtől eltekintve Oroszország legnagyobb városai és a legfontosabb katonai bázisok is sokkal kevésbé kitettek a tengerszint emelkedése miatti áradásoknak, mint például az Egyesült Államok, vagy Afrika és Ázsia számos települése. Ráadásul a hőmérséklet-emelkedésből származó energiamegtakarítás is további ösztönzést jelenthet a gazdaság felpörgetésére Szibériában.
Többen máris úgy vélik, hogy az elkövetkező évtizedekben komoly geopolitikai hatásai lesznek az oroszországi gabona- és szójatermelés növekedésének.
hiszen a globális felmelegedés járulékos következményei – ahogy összeállításunkban imént bemutattuk – teljesen nem kiszámíthatóak, és nem is feltétlenül csak kedvezőek.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
