A Luhanszki Népköztársaság sajtója a mai nap folyamán írta meg, hogy szeptember 23-a és 27-e között népszavazást tartanak az Ukrajnától elszakadt köztársaság Oroszországhoz való csatlakozásáról.
A népszavazást Denisz Mirosnicsenko, a népköztársaság nemzeti tanácsának elnöke jelentette be Luhanszk kvázi hivatalos hírportáljának számító lug-info-com-on. Úgy tudni, a luhanszki „parlament” egyhangúlag támogatta a Leonyid Paszecsnyik államfő által már alá is írt törvényjavaslatot.
Az orosz kormányzati RT úgy tudja, időközben már a Donyecki Népköztársaság vezetése is jelezte, ugyanebben az időpontban ők is megtartják a maguk népszavazását.
Korábban már sor került egy hasonló népszavazásra. Még 2014-ben, a világ országai által szinte egyhangúlag elutasított népszavazáson a két tagköztársaság már egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét az ukrán államtól és a két „ország” önállóságát. 2014 májusában Luhanszkban az emberek 81, Donyeckben 75%-a járult az urnákhoz, s közel 90%-uk a Kijevtől való elszakadásra szavazott.
Mi is ennek a jelentősége?
A lépésnek meghatározó jelentősége lehet a háború kimenetele szempontjából. Az nyilván joggal feltételezhető, hogy a két szakadár népköztársaság nem saját kútfőből merítette az ötletet, gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról ne egyeztettek volna előre Moszkvával. A Duma külkapcsolatokért felelős bizottságának alelnöke korábban kijelentette, az orosz parlament már vizsgálja Donyeck és Luhanszk Orosz Föderációhoz való csatlakozásának feltételeit, sőt, tette hozzá, Herszonnal és a Zaporizzsjai területtel kapcsolatban is felmerült ugyanez.
Ebből kiindulva nyilvánvaló, Oroszország célja is, hogy saját területébe integrálja Luhanszkot és Donyecket.
Miért van erre szükség? – merülhet fel a kérdés. Félő, Oroszország tulajdonképpen eszkalálja háborús erőfeszítéseit ezzel a lépéssel, hiszen az eddig „különleges hadműveletként” futó háború, legalábbis a Donbászban zajló része, innentől „honvédő” háború válik. Hiszen, ha Ukrajna háborút vív a Donbászban, akkor a népszavazás és az integráció után már nem csak de facto, hanem de jure is Oroszországgal vív majd háborút. Ez nyilván feloldja Moszkva korábbi aggályait, a közvéleménynek is könnyebben eladhatóvá válik a háború, egyes katonai körzetekben akár mozgósítás is jöhet.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MMC Geopolitikai Műhelyének közösségi oldalán azt írta,
katonailag nem két pillanat egy jelentős erő logisztikai hátterét megteremteni, de a lyukak gyors betömésére ez a lépés alkalmas lehet. A sietősség mindenképpen arra utal, hogy az orosz védelem nem áll jól. Politikailag ez tovább nehezíti a megoldást.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
