Szeptember 22-étől október 23-ig látogatható az az installáció, mely Petrányi Luca képzőművész 11 zászlóján és Kodolányi János Boldog Margit regényrészleteinek hanganyagán keresztül Szent Margit életét mutatja be a margitszigeti futókörön. Október 13-án délután a sport, a hit és a kortárs művészet találkozását Dejcsics Konrád bencés szerzetes gondolatai gazdagították.
A Budapest Történeti Múzeum kortárs művészeti tagintézményének, a Budapest Galériának a kurátorai szervezték a Flaszter – 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennále nevű programsorozatot, mely Budapest főváros kezdeményezésére született – tudtuk meg Erőss Nikolett-től, a biennálé egyik kurátorától. – Ebben az évben a Budapest Galéria kifejezetten „árnyéktörténetekre” fókuszál, azaz olyan szem előtt lévő, de kevésbé ismert történetekre, amelyek a főváros helyszíneihez kötődnek. A Futás Szent Margittal, Petrányi Luca kezdeményezése jó példa erre, hiszen a szent történetéről valamennyit – hogy egy királylány volt, a szigeten élt, itt temették el és róla kapta a sziget a nevét – mindenki tud, de mégsem ismerjük igazán.
Ilyen a Blaha Lujza téren az Életvitelszerűen című projekt is, mely az 1989-ben indult budapesti hajléktalansztrájkokkal, a hajléktalanok helyzetével foglalkozik közösségi színházi esemény keretében. A hajléktalan emberek a városban jelen vannak, de a hangjuk nem hallatszik, ez az esemény pedig kihangosítja őket.
A Budapest 150 rendezvénysorozat keretében a Budapest Galéria kiírt egy pályázatot azzal a feltétellel, hogy az a főváros 150 éves történetéhez kapcsolódjon – ismertette Erőss Nikolett az installáció ötletének előzményeit. – A főváros születése pillanatától a Margitsziget fontos csomópont. Petrányi Luca koncepciótervét a főváros kulturális életében meghatározó zsűritagok izgalmasnak tartották, hiszen egy szenthez kortárs eszközökkel tesz lehetővé kapcsolódást, és Margit történetének több aspektusa vonatkoztatható a jelenre. A köztéri művészet ugyanakkor máshogy értelmezhető, mint a galériákban, múzeumokban látható művészet. Könnyebb belebotlani, de sokszor nehezebb hozzá kapcsolódni, mert nem szoktuk meg, hogy a köztéren művészeti alkotásokkal találkozzunk: egy aluljáróban megálljunk egy színházi eseményre, vagy futás közben transzcendens dolgokon gondolkodjunk.
Dejcsics Konrád, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója a közös futás előtt megosztotta gondolatait Szent Margitról, aki 1242-ben született egy olyan korban, amikor Magyarországot a tatár már lerombolta.
– hangsúlyozta a bencés szerzetes. – A tatárjárásban Pannonhalma, Szigetvár megmarad, de az ország többi bencés apátsága elpusztul. A nemesek cserben hagyják IV. Bélát, de az ember és Isten ekkor is képes valami újat létrehozni.
Margit modern nő volt – folytatta gondolatait. – Domonkos szerzetes lett, belépett egy akkor újonnan alakult rendbe. Aquinói Szent Tamás és Szent Domonkos számára fontos volt, hogy a hitükben az értelem is részt vegyen egyetemi szinten.
Ugyan arra szánja az apja, hogy Magyarország jövője miatt kolostorban éljen, de amint kérője érkezik Csehországból, az apa a dinasztikus házasságot támogatja. Margit nemet mond erre, hiszen azt szeretné, hogy ha már önátadásról van szó, az legyen teljes. Szembemegy az apai és politikai elvárásokkal, ő dönti el, milyen módon adja át magát. Önrendelkezése megnyilvánul a hazaszeretet terén is: nem kapcsolatépítő, dinasztikus Magyarország-megmentésben gondolkodik, hanem Istenben. Istenszeretete Istenre épül, sokkal inkább, mint a környezetéé.
Margit radikális a Krisztus-követésben. Már a környezete próbálja őt visszafogni az aszkézis terén, hiszen sündisznóbőrből készített magának vezeklőövet.
Margit modern nő a 13. században, ugyanúgy, mint Szent Hildegárd bencés apátnő, akinek a zenéje elhangzik a futókörön hallható Kodolányi János Boldog Margit regényéből vett részletek alatt.
Dejcsics Konrád hozzátette, Margit önéletrajzában és Kodolányi regényében is olvashatjuk, hogy a szegények elkezdik érteni őt. Margit olyan összekötő szerepre lesz képes, amelyre a korabeli elit nem volt. Szerinte a gróflányok és a gazdag lányok járjanak bíborban, patyolatban, de ez a király lányához nem illik. E radikális döntése miatt a kiszolgáltatott és szegény emberek tudnak hozzá kötődni. Margit tehát, aki csupán 27 évet élt, rendkívül autonóm és szociális érzékkel rendelkező nő volt.
A szerzetes rátért arra, mi a kapcsolat a keresztény meditáció és a futás között. Mint mondta, „a meditációban jelen vagyok, ezt a fél órát Istennek adom, nem figyelek semmire, azt akarom, hogy a gondolataim ne akadályozzanak. Nem más feladatot oldok meg a fejemben, hanem üressé teszem a fejem, hogy Isten jelenlétében legyek. A futás hasonlít erre. Egyetlen célom van, hogy ezt a fél órát lefussam. Persze hozzájárul ehhez, hogy jobban legyek. Amikor elfáradok, minden egyes lépés önmagam legyőzéséről szól. Amikor gyorsan futok, nem tudok másra figyelni, csak a lélegzetemre, a ritmusomra, arra, hogy tartani kell a tempót. Ha lassabban futok, tudok gondolkodni, letisztulnak a dolgok.”
Dejcsics Konrád, Petrányi Luca, Viki és Barnabás elhatározták, hogy kooperatív futással teszik meg a szigetkört. Aki elöl megy, az adja a tempót, de nem kell foglalkoznia azzal, hogy követik-e a többiek, nem kell megfelelnie senkinek. Zászlóról zászlóra válthatnak.
A futókat negyvenperces hanganyag segítheti, hogy a zászlókon ábrázoltak megelevenedjenek. Ezt QR-kóddal lehet leolvasni a futókör elején a beköszönő táblán. A szöveg úgy van időzítve, hogy az éppen következő zászlón látottakat egészítse ki. Séta közben is meg lehet hallgatni Margit megrázó történetét, melyet Kodolányi János archaikus nyelven fogalmaz meg. Ha valaki a beköszönő tábláról nem töltötte le a hangjátékot, megteheti minden egyes zászló alatt, hiszen ott is van lehetőség leolvasni a QR-kódot. Petrányi Luca válogatta a Kodolányi-mű részleteit, amelyeket Törőcsik Eszter olvas fel. Porteleki Áron készítette a hangjátékot, amelyben a Dejcsics Konrád által emlegetett Szent Hildegárd szerzetesnő zenéje is szerepel.
Petrányi Luca a közös szigetkör után kérdésünkre elmondta, a Budapest Galéria felhívására jutott az eszébe a Szent Margit-futókör gondolata, mert maga is sokat futott a szigeten. Eredetileg meg szerette volna keresni az összes irodalmi vonatkozást, az eredeti kódexet és a regényeket a futás vagy séta közben hallgatott hanganyag összeállításához. Kodolányi János műve azonban annyira megérintette, hogy végül erre az egyre fűzte fel a történetet.
Kodolányi az eredeti kódexből indult ki, az ott olvasottakat bővítette ki saját fantáziájával. Vizuálisan fogalmaz, megrendítő dolgokról ír – folytatta Luca. – A könyvéből kiválasztottam 11 epizódot, amit a zászlókkal illusztrálok. Az elsőn az a jelenet látható, amikor Margit kiskorában véletlenül meglöki a konyhás nénit, aki kiönti a forró teát a kezére. Margit annyira empatikus, hogy az ő kezén is megjelenik az égési sérülés. Ez az első csoda, ami vele történik. Egy másik zászlón három foszló test a mulandóságot ábrázolja. A gyerek Margit Olimpiádész nővérrel elmélkedik a halálról. Megtanulja, hogy minden, ami a földi léthez tartozik, mulandó: a test, a tárgyak az enyészeté lesznek. Épp ezért fontosabbak azok a dolgok, amik magasabb rendűek, és csak azoknak érdemes élni. Margit ezt az élete végéig nagyon komolyan is veszi. A saját bőrét, haját lealacsonyítja, annyira lecsupaszítja önmagát, hogy már szinte nincs is testi létezése.
Petrányi Luca elmondja azt is, hogy a viaszos batiktechnikát Indonéziában tanulta, ami hasonlít a kékfestéshez vagy a tojásíráshoz, ugyanis az eljárás folyamán viasszal blokkol bizonyos részeket a textílián. Június óta készítette a zászlókat három hónapon át. A vásznak, melyek 500 méterenként vannak kihelyezve, nem figurális, hanem inkább absztrakt ábrázolások. Mindegyiken olvasható egy szöveg a Kodolányi-regényből.
A közös futás után a résztvevők megosztották egymással az élményeiket, amelyben olyan témák is előkerültek, mint a motiváció, az aszkézis és a fitnesz hasonlóságai és különbségei, a keresztény ember saját testével való kapcsolódása, a profán tér szakralizálása, a kortárs művészet közösségformáló ereje és az evangelizáció gondolata.
Október 21-én 11 órakor újra közös futást szerveznek a margitszigeti futókörön az érdeklődők számára.
Szerző: Vámossy Erzsébet
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
