A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője az InfoRádióban elmondta: a szántásról érdemes lenne áttérni a talajtakarásos és a forgatás nélküli talajművelésre, megújuló energiát kellene használni és a szárazságtűrőbb növények termesztése is megfontolandó.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén nyáron is rendkívül aszályos volt az időjárás, amelynek a hazai mezőgazdaságban is vannak negatív következményei. Miközben az ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk – fogalmaz a masfelfok.hu oldalon megjelent elemzésében Koczóh Levente András. A tanulmány az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Európa környezete 2025 című jelentése alapján készült.
A Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője az InfoRádióban elmondta: idén nyáron is súlyos aszály sújtotta az Alföld nagy részét, ahol az augusztus végi adatok szerint a használható szintnek a 30 százaléka alatt alakult a talajnedvesség, ami egyes helyeken még a Balaton környékére is igaz volt. A KSH statisztikái szerint a 2021 és 2024 közötti négy évből háromban az ország területének legalább 70 százalékát sújtotta az aszály. Összehasonlításképpen: a 2000 és 2020 közötti húsz évben ez az aszályszint összesen hét alkalommal fordult elő.
A legsúlyosabban érintett területek közé tartozik a Dél-Alföld és a Közép-Alföld, de a Dunántúl délnyugati részén is érzékelhető ez a probléma.
Koczóh Levente András hozzátette: a Dunántúl északnyugati része relatíve kedvezőbb helyzetben van, de ez közel sem jelenti azt, hogy az ott élő gazdák teljesen megnyugodhatnak. Az Északi-középhegység és térsége viszont nagyrészt erdősebb, hűvösebb terület, így ott kevésbé volt kirívó az aszályhelyzet az elmúlt években.
A magyarországi szántóföldeken jellemzően nagy vízigényű növényeket termesztenek, ezért a nagy szárazság jelentős gondokat okoz a mezőgazdaságban, illetve a termelésben. A szakértő megjegyezte: az elmúlt években a kukorica, a napraforgó, a búza és az árpa hozama is messze elmaradt a korábban tapasztaltaktól, csak a 2023-as év volt kivétel, amikor a termésátlag megközelítette a szokványost. A 2021-es, a 2022-es, a 2024-es és a 2025-ös év viszont nagyon rosszul alakult.
Koczóh Levente András szerint idehaza is nagy fordulatra és szemléletváltásra lenne szükség. A jelentésben azt írják, hogy Magyarország éghajlata a globális átlagnál gyorsabban melegszik, és ezzel párhuzamosan nő az extrém időjárási jelenségek gyakorisága. Ebből kifolyólag azt a megállapítást tették, hogy Magyarország számára különösen fontosnak kell lennie a klímaalkalmazkodáshoz való törekvésnek. A szakértő szerint elérkezett az idő arra idehaza, hogy
a gazdák a szántásról áttérjenek a talajtakarásos és a forgatás nélküli talajművelésre. A szántás ugyanis nagyon kiszárítja a talajt, illetve összetöredezi a szerkezetét.
Nagyobb esőzések, árvíz vagy belvíz idején minél inkább arra kellene fókuszálni, hogy a nagy vízmennyiséget megtartsuk a későbbi aszályos időkre. Koczóh Levente András figyelmeztetett: gyakran előfordul, hogy sokszor egy éven belül van árvíz, belvíz és aszály is. Az alkalmazkodás a csapadékvizek megtartásán és a talajba történő beszivárogtatáson múlik. Ez a módszer ugyanis a felszíni párolgástól biztonságban, a felhasználás helyén oldja meg a víztározást. Úgy véli, a talaj alatti vizekkel sokkal óvatosan kellene bánni, mert Magyarországon nagyon sok a be nem jelentett vízkivétel ezekből a készletekből.
elkezdődött az olyan, hazánkban eddig szokatlan gyümölcsök termesztése, mint például a füge vagy a kivi, sőt a Balaton déli partján már a banántermesztésre is van sikeres példa.
Az állattartás esetében pedig érdemes figyelni az árnyékolásra, hogy a hőstressz minél kevesebb problémát okozzon. A magas hőmérséklet csökkenti például a tehenek tejhozamát, de súlyosabb esetben a pusztulásukhoz is vezethet. A legeltetéses állattartás szempontjából az egyik leghatékonyabb alkalmazkodás a gyepek fásítása és a gyepeken történő vízvisszatartás lehet a szakértő szerint.
Koczóh Levente András az üvegház hatású gázok kibocsátásával kapcsolatban kiemelte, hogy a mezőgazdaság is rendkívül energiaigényes ágazat. Véleménye szerint a dízelaggregátoros szivattyú helyett megújuló energiát kellene használni, amit érdemes lenne az öntözésfejlesztésnél is szem előtt tartani.
Mint fogalmazott, nekünk fogyasztókként is van feladatunk, hogy a mezőgazdaságot minél helyesebb gyakorlatokra ösztönözzük. Ez is a már említett szemléletváltás egyik fő velejárója. A szakértő szerint helyi, szezonális élelmiszereket kellene fogyasztani, még inkább át kellene állni a klímabarát étkezésre, több növényi élelmet enni, és nem utolsósorban az élelmiszer-pazarlás csökkentésére kellene törekedni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
