Az Egyesült Államok venezuelai katonai akciója és Nicolás Maduro autoriter elnök őrizetbe vétele korántsem jelenti automatikusan a rendszer bukását vagy az ország demokratizálását – figyelmeztetnek politikai elemzők. A változás akár pusztán látszólagos is lehet: új név a hatalom élén, de változatlan elit, normalizált amerikai kapcsolatokkal és zavartalan üzleti érdekekkel. Ez azonban a venezuelai társadalom számára katasztrofális forgatókönyv lenne.
Jaroslav Bílek, a prágai Károly Egyetem politológusa szerint Maduro eltávolítása önmagában „kozmetikai változás”. Ha a jelenlegi hatalmi struktúrák érintetlenek maradnak, nem javulna az emberek életszínvonala, nem indulna be a gazdaság, és a milliós nagyságrendű emigráció sem térne haza.
„Donald Trump mindezt eladhatja történelmi győzelemként, miközben Venezuelában érdemben semmi sem változik”
– fogalmazott.
A beavatkozás céljai ráadásul továbbra sem világosak. Bár Maduro vitatott választások után, erőszakkal tartotta fenn hatalmát, az amerikai akció súlyos nemzetközi jogi kérdéseket vet fel. Bílek szerint nem jó és rossz megoldás közül lehet választani, hanem két, különböző módon problematikus opció között.
Ivan Pilip, a CASLA intézet szakértője és volt cseh miniszter ezzel szemben a rezsim bukását valószínűnek tartja, ami szerinte jó hír lehet a venezuelaiak számára. Ugyanakkor rámutat: az erőszakos külső beavatkozás gyenge legitimációt adhat az új hatalomnak. Pilip szerint az amerikai érvelés – drogkereskedelem, bűnözők „exportja” – inkább ürügy, mint valódi indok.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy az akció Donald Trump multipoláris világról alkotott stratégiáját tükrözi: nagyhatalmi érdekszférák kijelölését, ahol a kisebb államok mozgástere minimális. Latin-Amerika az USA-é, máshol pedig más nagyhatalmak érvényesülnek. Ez a logika hosszú távon a nemzetközi rend további eróziójához vezethet.
ČTK, Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
