Szabad az út az jobboldal előtt Ausztriában

Szabad az út az jobboldal előtt Ausztriában

Bár az osztrák belpolitika ritkán nevezhető unalmasnak, az október 15-i választások előtt két héttel bevetett piszkos trükkök még az elmúlt évtized kampányai alatt megedződött politikai veteránokat is megdöbbentették. A három vezető párt közül kettő egymás nyakának ugrott, míg a nevető harmadik lassan, de biztosan kapaszkodik fel egy olyan kormánykoalíció megalapításának céljával, amiért legutóbb uniós szankciókkal fenyegették meg Ausztriát.

“Ez kétségtelenül a legmocskosabb választási kampány, amelyet valaha is láttunk” – idézni Eva Linsinger politikai szerkesztőt a Politico amerikai lap, ami az eddig alábecsült taktikázás rejtett intrikáiba enged betekintést.

A botrány akkor robbant ki, mikor kiderült, hogy a szociáldemokrata (SPÖ) Christian Kern egyik külső tanácsadója állt amögött a rasszista Facebook-kampány mögött, mellyel Sebastian Kurz konzervatív néppárti (ÖVP) elnökjelöltet próbálták befeketíteni. A közösségi médián ugyanis olyan hírek jelentek meg, ahol Kurz menekültügyi politikáját és más világnézeteit antiszemita ideológiával párosították.  A botrány a múlt hétvégén tovább eszkalálódott, miután a rágalomhadjáratot szervező tanácsadó elmondta, hogy Kurz egyik közeli segítője egy 100 ezer eurós csekkel próbálta átcsábítani őt a “másik oldalra”. Az ÖVP ezt a lépést a mai napig tagadja, de a Facebookos rágalomhadjárat apró sikereket tudhat magáénak: bizonytalanágot okozott azokban a körökben, ahol eddig is problémát jelentett az Y generációs politikus elhelyezése a jobbközép és a szélsőjobb között.

“Nem tartom jó ötletnek, hogy más ország politikusai beleavatkoznak az osztrák belpolitikába” – nyilatkozott  Kurz a rágalomkampány eszkalálódása után. Álláspontján nem segít sokan, hogy az országot több mint egy évtizede közösen kormányzó két párt  csatározásaitól hangos az osztrák belpolitika, a néppárt és a szabadságpárt egymás politikusait vádolja a kémkedéstől kezdve egészen a faji felbujtásig. A növekvő botrány egy olyan parlamenti választást eredményezett, melynek intenzitására már két évtized óta nem volt példa az országban.

Kurz a szabadságpártot választaná

A 2017-es választás két okból is különlegesnek ígérkezik: nem csak az számít rendhagyó lépésnek, hogy a 31 éves Sebastian Kurz kezébe kerülhet az ország irányítása. Több európai választáshoz hasonlóan az osztrák bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt 2000 óta először jó eséllyel csatlakozhat a kormányhoz. Kurz pártja, a konzervatív Osztrák Néppárt több mint 30 százalékos támogatottsággal vezet a közvélemény-kutatások szerint, míg az FPÖ és az PSÖ fej-fej mellett haladt 25 százalékos támogatottság környékén (szeptember végéig, mikor a szabadságpárt szolidan beelőzött a szociáldemokraták elé).

Ha az Osztrák Szabadságpárt csak a harmadik helyezést érné el, számos politika elemző számítása szerint még ekkor is őket választaná Kurz a kormányalapításhoz és a nagykoalíció felbomlása utáni politikai káosz megszüntetéséhez.

Alaposan megváltozott a politikai környezet

Ausztriában utoljára 2000-ben láthattunk szélsőjobbos részvételű kormánykoalciót, az osztrák FPÖ-ÖFP irányította kormány az Európai Unió elmúlt két évtizedének egyik legnagyobb botrányát váltotta ki. Az országot 2000 februárjától hét hónapon keresztül politikai elszigeteltségben tartotta az unió, mikor az osztrák kormány tagja lett a Jörg Haider vezette szélsőjobboldali Osztrák Szabadság Párt (FPÖ). Ez idő alatt egyik EU-tagállam sem kezdeményezett hivatalos politikai kapcsolatot Ausztriával, nagyköveteit csak technikai szinten fogadták és nem támogattak egyetlen osztrák jelöltet sem a nemzetközi intézmények posztjaira.

Az EU végül létrehozott egy háromtagú bizottságot, amely megállapította, hogy az FPÖ kormányba kerülése után sem lett szélsőségesebb az osztrák politika, ezért az unió – eredménytelenségükre hivatkozva – feloldotta a szankciókat.

Bár tizenhét évvel ezelőtt uniós szankciókat eredményezett a szélsőjobb kormányra kerülése, az idei választás alatt Ausztria EU-s partnerei csak a kezüket tördelhetik. Európa sokat változott a Jörg Haider (aki Hitler uralmát a “fegyelmezett” jelzővel illette) vezette Szabadságpárt uralomra törése óta. Számos európai országban váltott ki populista érzelmeket a menekültválság okozta káosz, ami a wilkommenskultur országában is gyökeret vert.

Kizárólag Ausztriára tartozik

Hírdetés

A nyáron elnökjelöltté választott Sebastian Kurz nem gondolja úgy, hogy kötelessége lenne megosztani az egész világgal a pártja számára kedvező koalíciós partner kilétét. Egy interjúban leszögezte, hogy nem szeretné, ha egész Európa az osztrák belpolitikán csámcsogna.

“Nem értékelem, hogy más országok megpróbálják beleütni az orrukat az osztrák belpolitikába” – nyilatkozta egy múlt szombaton sugárzott rádióinterjúban a szociáldemokraták leleplezett kampánytanácsadójára célozva.

Kurz a menekültválság alatt hatalmas népszerűségre tett szert a balkáni útvonal lezárásának tervével, a Törökországon keresztül Észak-Európába tartó migránsok szezonális átjárójának ellehetetlenítésével. Kurz a bevándorlók jogainak biztosítása mellett ugyan erősítené az integrációs lépéseket, de megszüntetné a bevándorlók Európába áramlását. A balkáni útvonal megszüntetése után a Földközi-tengeri átjáró lezárását javasolja, meglátása szerint a kimentett bevándorlókat a kiindulási országba kell visszaküldeniük az hatóságoknak.

Ausztria Németországhoz hasonlóan tömegével fogadta be a migránsokat, de a lakosságban hamar megkérdőjelezte a döntés fenntarthatóságát: mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy Ausztria beleroppanjon a tömeges bevándorlásba? – tették fel a kérdést.

Kurz az elmúlt hónapok alatt gyakran nekiment a szociáldemokratákat vezető Kern kancellárnak, aki több mint egymillió szavazót vesztett az elmúlt évben. Bár a két párt a háború utáni időszakot közös kormányzással töltötte, de a 2017-es választás alatt a köztük levő szakadékot a szocdemek korábban említett “ballépései” is tovább szélesítették.

Soros bábjának állították be Kurzot

A szociáldemokratáknak rendkívüli módon ártott a kampány eddigi legsúlyosabb botránya, melynek nyomán az SPÖ-t riválisai “piszkos kampányolással”  vádolták meg. Osztrák lapok ugyanis megtudták, hogy a szociáldemokrata párt korábbi stratégiai és politikai kampánytanácsadója, az Izraelben még augusztusban pénzmosás gyanújával letartóztatott Tal Silberstein áll azon Facebook-oldalak mögött, melyeken Sebastian Kurzot és pártját, a néppártot akarták a legkülönbözőbb, köztük rasszista és antiszemita rágalmakkal befeketíteni.

“Kiderült az igazság Sebastian Kurzzal kapcsolatban” – olvashatták a Facebook-felhasználók az egyik bejegyzésben, amely arról szólt, hogy Kurz nem más, mint egy Soros- báb, aki bevándorlók millióit akarja beengedni az orsztrák határon, ráadásul még Merkelnél is rosszabb, mivel mindezt titokban akarja rákényszeríteni az országra.

Eleinte mindenki azt hitte, hogy az Osztrák Szabadságpárt állhat a háttérben bevándorlás-ellenes retorikájukból adódóan, de az osztrákok legnagyobb meglepetésére kiderült, hogy a szociáldemokraták fejéből pattant ki a Kurz-ellenes antiszemita, migránsellenes terv ötlete. Az pedig csak hab volt a tortán, hogy mindehhez egy izraeli tanácsadó segítsét használták fel.

Ennek kapcsán a szociáldemokrata pártelnök-kancellárt, Christian Kernt is élesen bírálták az osztrákok, főként azután, hogy kiderült: a szociáldemokraták mintegy félmillió eurós pénzügyi támogatást nyújtottak a Silberstein által irányított lejárató kampányhoz. Kern ezt cáfolta, szavai szerint nem volt tudomása minderről, azt azonban pártjából többen is elismerték: a párton belül voltak olyanok, akik tudtak a “piszkos kampányról”.

Bár Georg Niedermühlbichler, az SPÖ pártigazgatója lemondott az irányításról a szocdemekbe fektetett bizalom visszaállításáért, politikai áldozata nem csillapította az indulatokat.

Nem csupán egy párt sorsa a tét

Az SPÖ politikusai a héten megpróbáltak visszavágni: azt állították, hogy Kurz szóvivője, Gerald Fleischmann azon munkálkodott, hogy Silberstein munkatársát elcsábítsa a néppárthoz. A szóban forgó Peter Puller nyilvánosságra hota, hogy 100 ezer eurót ajánlottak fel neki július közepén, ha hajlandó pártot cserélni. Miután Kurz szóvivője ezt letagadta, Puller SMS-ekkel próbálta bizonyítani a nyári kommunikációt.

“Akkorra (augusztusra) talán már megtudsz valamit, és megbeszélhetjük az árat is” – olvasható a közzétett üzenetben, melyben egy augusztus eleji találkozót ajánl neki Kurz szóvivője. Puller szerint le akarták fizetni, ám a szóvivő azt állítja, hogy ő csupán a rágalomkampány megállításáról szeretett volna tárgyalni. Az igazságra várhatóan csak az előrehozott parlamenti választások után derül fény.

A két párt közötti harc a néppártnak és a szociáldemokratáknak is árt, nem beszélve arról, hogy milyen kivételezett helyzetbe hozza a harmadik nevető felet, a szabadságpártot, ami már évek óta bizonygatja, hogy a mainstream pártok reménytelenül korruptak. Peter Filzmaier, az osztrákok egyik legelismertebb politikai elemzője szerint a néppárt és a szociáldemokraták közötti kakaskodásnak nem egy párt, hanem egy egész ország fizetneti meg az árát október 15-én.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »