A múlt hét elején még az a hír jelent meg a hírügynökségekben, hogy Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter megállapodott a Pozsonyvereknyében található hulladéklerakó közvetlen szomszédságában lévő földterületek tulajdonosaival a megvásárlásukról.
A miniszter akkor abban a szellemben nyilatkozott, a tárca jelenlegi vezetése aktív lépéseket tesz annak érdekében, hogy a hatalmas környezeti terhet jelentő vereknyei hulladéklerakó helyzetét kiértékelje és megoldja.
A mérgek tovább terjedhetnek
Ennek alapján azt hihettük volna – még ha a témával alaposabban foglalkozó emberekben a múlt tapasztalatai alapján ott motoszkált is a kétely –, hogy valami talán újra elindul az ügyben. A hét vége felé azonban megjelent egy újabb hír, amely szerint a vereknyei szemétlerakó mérgeinek egyhamar mégsem parancsol ez a kormány sem megálljt, a mérgek alattomosan terjedhetnek tovább, veszélyeztetve a csallóközi ivóvízkészletet. Az történt ugyanis, hogy az illetékes ruzsinói építési hivatala kifogásokra hivatkozva leállította az építkezési eljárást a vereknyei hulladéklerakó ügyében, amelyeket az eljárás néhány résztvevője emelt. Ezek egy része egyes érintett szervek kötelező érvényű állásfoglalásának tartalma ellen irányult.
A Vereknye és Ruzsinó városrészek határán lévő hulladéklerakó területe hozzávetőlegesen 4,65 hektár, ahol körülbelül 120 ezer köbméter hulladék található, amit a mólt század 60-as és 80-as éveiben hordtak oda a Dimitrov vegyi üzemből.
A bősi vízerőmű megépítése óta – a talajvíz szintjének megemelkedése miatt – a peszticidek és gyomirtó szerek szabadon szivárognak a talajvízbe. A szennyeződésfelhő főleg Vereknyét, Pozsonypüspökit és Ruzsinót érinti. Az eredeti tervek szerint a kármentési munkálatoknak már 2018-ban el kellett volna kezdődniük. Azóta kormányok jöttek-mentek, de egyik sem oldotta meg a problémát. Tervek voltak ugyan, néha neki is veselkedtek a megoldásnak, valami miatt azonban mindig kudarcba fulladt az egész kármentés, a munkálatok leálltak, ahogy most is.
A beérkezett kifogások miatt kellett megszakítani az eljárást
„Amint azt feltételeztük, még az ilyen építkezéssel kapcsolatban is, mint a vereknyei hulladéklerakó kármentesítése, érkezett fellebbezés az eljárás néhány résztvevőjétől.
Mivel kifogásokkal foglalkozni kell, a többi résztvevőt is tájékoztatni kell a tartalmukról, az eljárást a törvénynek megfelelően meg kellett szakítani”
– fogalmazott a ruzsinói polgármester, Martin Chren a TASR hírügynökségnek az ügy kapcsán.
Az építési eljárás megindítását az építési hivatal február második felében jelentette be, a projektre vonatkozó építési engedély kiadására irányuló kérelmet a városrész már január közepén nyilvántartásba vette. Áprilisban azonban az építési hivatal felfüggesztette az eljárást az említett beérkezett kifogások miatt. Ezek egy része az érintett hatóságok, nevezetesen a Pozsonyi Járási Hivatal Környezetvédelmi Osztálya és az Országos Vízügyi Főigazgatóság kötelező érvényű állásfoglalásának tartalma ellen irányult.
A hulladéklerakó kármentesítését a tervek szerint kapszulás módszerrel valósítanák meg, úgy, hogy a szennyezés forrásának a környező környezettől való elszigetelésére földalatti zárófalat építenének.
A kármentés részét képezné az is, hogy a hulladéklerakó környékén a szennyezett talajvizet is kiszivattyúznák és megtisztítanák. A hulladéklerakó kármentesítése az akkori költségvetés szerint 34,1 millió euró lett volna, és a munkálatoknak legkésőbb 2023 júniusában be kellett volna fejeződniük. Erre azonban nem került sor, Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter korábbi nyilatkozata szerint bár „minden elő volt készítve ahhoz, hogy 2021 májusában elkezdődjön a környezeti teher eltávolítása”, a kormányváltás után Ján Budaj új környezetvédelmi miniszter elmulasztotta kifizetni a földkisajátításokért a pénzt, és a szerződés érvényét vesztette.
Budaj azzal érvelt, hogy a kisajátítás rövid időre szólt – csupán két évre, és szerinte annyi idő alatt nem lehetett volna a kapszulát megépíteni, ahhoz legalább három évre lett volna szükség.
A csallóközi ivóvízkészlet továbbra is veszélyben van
Így a kármentesítés megint leállt. Közben a tulajdonos árverésre bocsátotta az érintett földterületeket, de az állam – bár részt vett az árverésen – nem vásárolta meg azokat, mivel szerinte „a végső ár magasabb volt, mint amit erre szánni szerettek volna”. (Csak zárójelben jegyezzük meg, nem egész nyolcvanezer eurós összegről beszélünk, miközben az állam a földterület megvásárlásával megkímélhette volna magát a kötelező hercehurcáktól.) Most itt tartunk, fél lépést sem jutottunk előrébb.
Az építkezési eljárás legutóbbi leállítását Sólymos László, a parlamenten kívüli Most-Híd 2023 elnöke is bírálja, és a csalóközi vízforrásra emiatt leselkedő veszély miatt aggódik.
Szerinte Tomáš Taraba Ján Budaj nyomdokaiba lépett a vereknyei környezeti teher kezelésében. Értelmetlenül leállított egy kármentesítési projektet, amely megállította volna a hulladéklerakóból származó mérgező anyagok tovább terjedését.
Véleménye szerint míg Ján Budaj szakmai hozzá nem értés miatt állította le a kármentést és veszítette el ezáltal az uniós pénzeket, addig a jelenlegi miniszter motivációja egyelőre nem egészen világos. „Egy biztos, a csallóközi ivóvízkészlet az elkövetkező időszakban is veszélyben lesz” – fogalmazott Sólymos a portálunkhoz eljuttatott állásfoglalásában.
A volt miniszter azt állítja, Szlovákia egyik legveszélyesebb környezeti terhének felszámolása ismét elmarad. A környezetvédelmi minisztérium jelenlegi vezetése végleg leállította a projektet, amelyet Jan Budaj hosszú tétlenségét követően az Ódor-kormány idején sikerült újraindítani. Az évekig tartó előkészítő munkát kidobták az ablakon.
Ismét elmarad a kármentés?
„Ján Budajt sem értettem, és a jelenlegi minisztert sem értem. Egy alaposan előkészített projektet találtak az asztalukon, de ezt mindketten lesöpörték az asztalról.
Mindketten csodát ígértek, olyan megoldást, amely egyszer s mindenkorra megoldja a Csallóköz és egyben Szlovákia egyik legnagyobb környezetvédelmi problémáját. Ján Budaj esetében az időt és a készen kapott uniós pénzeket is elpazarolták. Ugyanez fog történni Tomáš Tarabával is”
– mondta Sólymos László korábbi környezetvédelmi miniszter, a Most-Híd 2023 párt elnöke.
Szerinte Tomáš Taraba mostani döntésének árát nem euróban, hanem a talajvizek minőségére gyakorolt hatásában lehet meghatározni. Az egyik legveszélyesebb környezeti teher ugyanis nemcsak Vereknyét, hanem egész Pozsonyt, és mindenekelőtt a Csallóközt, Közép-Európa legnagyobb ivóvízkészletét fenyegeti.
Csallóköz és a főváros lakói ezután a számomra felfoghatatlan lépés után sokáig várhatnak a nagyméretű mérgező hulladéklerakó bezárására. Ez egy hatalmas kockázattal járó hazárdjáték, visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel”
– folytatta Sólymos.
A hulladéklerakó felszámolásának teljes leállítása azért is érthetetlen, mert a minisztérium részéről minimális energiát igényelt volna a projekt befejezése. A geológusok, a technológusok és a természetvédelmi szakemberek mind egyetértettek abban, hogy jelenleg a kapszulás módszer a lehető legjobb megoldás. Az átfogó kármentesítési projekt már rendelkezett érvényes építési engedéllyel, pályázatot írtak ki rá, és az uniós alapokból biztosították a finanszírozást. Csupán a Ján Budaj hivatali ideje alatti megkésett kifizetések miatt nem fejeződött be az érintett területek jogviszonyának rendezése.
Az úgynevezett enkapszulációnak nincs észszerű alternatívája. Egy nagy kapacitású mérgező hulladékégető megépítése jelentősen megdrágítaná az egész projektet.
Kérdéses, hogy a hulladékégető építésének szándéka találkozna-e a lakosság ellenállásával. A mérgező anyagok külföldre szállítása nem jöhet szóba, ahogy az is teljesen irreális, hogy a hulladékot bárhol elhelyezzék Szlovákiában.
Az egyik legnagyobb környezeti teher felszámolására irányuló több éves munka a kukába került. A pénzt nem használták fel, a szanáció nem kezdődött meg, és a vereknyei hulladéklerakó mérgező öröksége tovább veszélyezteti a Csallóköz víztartalékait.
Ha az általunk előkészített projekt megvalósítása a tervek szerint 2020-ban elkezdődött volna, 2023 végére pont kerülhetett volna a vereknyei történet végére. A szanációból ehelyett egy soha véget nem érő történet lett. A világ hét csodája eggyel bővült, a vereknyei veszélyes hulladéklerakó körüli miniszteri totojázással” – fűzte hozzá Sólymos László.
A jelenlegi tárcavezető Tomáš Taraba azt nyilatkozta ennek kapcsán, hogy nem a pénzköltés a célja, hanem a pozitív eredmény elérése. Mint mondta, egy elhibázott projektről van szó a kezdetektől fogva.
Az elődjeim rendezetlen területeket hagytak ránk, egy kétes szerződésmódosítást áremelésekkel, ami előfeltétele annak, hogy az európai források felhasználása a pénzügyi források jelentős csökkenésének veszélyével járna. Jelenleg alapanyagokat készítünk elő az ellenőrző szerveknek is, amelyek már mélyrehatóan foglalkoznak a vereknyei problémával”
– mondta a TASR hírügynökségnek Sólymosra reagálva a miniszter. Hozzátette, két hónapon belül bejelenti a megoldás bemutatását.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
