Segítünk jobban megismerni ezeket a kis tüskés lényeket. A keleti sün (Erinaceus roumanicus) egy mindenki által ismert, sok mesekönyvben is megjelenő állatfaj. Országszerte elterjedt, és gyakran lehet vele találkozni településeken belül, kertekben, parkokban, utcákon is.
A Körös-Maros Nemzeti Park közleménye szerint ezért sokan azt hihetik, ezek az ideális helyszínek számukra, pedig leginkább az erdős, fákkal tarkítótt területeket kedvelik.
A sűrű aljnövényzetű erdők, bokrosok és gyepek között bőséges táplálék, valamint alkalmas nappali és téli búvóhelyek is a rendelkezésükre állnak. Éjszakai életmódot folytatnak, vackaikból az alkonyati órákban, naplemente tájékán akár egészen nyílt részekre is kimerészkednek.
Ilyenkor keresik táplálékukat, amely elsősorban gerinctelen állatokból, földigilisztákból, csigákból, különféle rovarokból áll. A mesékben jellemző gyümölcsfogyasztásuk csak ritkán fordul elő.
Apró, fényesen csillogó, fekete szemeivel nem lát túl jól, így esti járőrözése során inkább kiváló hallására és szaglására hagyatkozik. Mókás látvány, ahogy cipőgombszerű orrát megállás nélkül mozgatja, és hangosan szuszog. Ilyenkor a környezet szagmintái alapján igyekszik megtalálni potenciális táplálékát.
Az enyhe, ősz eleji időben még aktívak a sünök, így nagy eséllyel találkozhatunk velük, ha a napnyugtát követő időszakban a természetet járjuk. A hűvösebb idő beköszöntével azonban egy-egy alkalmas, megfelelően védett búvóhelyre húzódnak majd téli álmot aludni.
National Geographic
Nyitókép forrása: wikimedia
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
