Šimečka a Beneš-dekrétumokról: Látszik, hogy Fico másodrendű polgárként tekint a magyarokra Nagy Roland2025. 11. 26., sze – 17:03
A Progresszív Szlovákia (PS) vezetője szerint a miniszterelnök hazudik a Beneš-dekrétumok kapcsán.
Michal Šimečka a Facebook-oldalán azt írta, Fico ismét hazudik, mint ahogy a teljes 15 év alatt, amíg hatalmon volt. Úgy folytatta, ők nem akarják eltörölni a Beneš-dekrétumokat, de egyértelműen kiállnak a kollektív bűnösség elvének elutasítása mellett, és elleneznek minden olyan gyakorlatot, amely ma is a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vezet vagyonelkobzásokhoz. Szerinte Robert Fico álláspontja egyértelmű üzenet a Szlovákiában élő magyaroknak: az ő kormánya ezzel a gyakorlattal bizony egyetért.
„Ez szégyen. Ezért ismételten felszólítjuk a kormányt, hogy hagyja abba a Szlovákiában élő magyarok – és úgy általában Dél-Szlovákia – másodlagosnak tekintését, és tartsa tiszteletben a szükségleteiket, valamint a jogaikat!”
– üzente a PS vezetője, hozzátéve, Fico szerdai sajtótájékoztóját elnézve a kormányt láthatóan nem foglalkoztatja semmilyen más sürgős megoldandó probléma – sem a vonatbalesetek, sem a növekvő bűnözés, sem az az ökológiai katasztrófa, amely tönkreteszi a szlovák borászokat.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia (PS) képviselői a Tiszti Pavilon dísztermében tartottak nyilvános, demonstratív ülést, amelyen jelképes gesztusként egy, a szlovákiai magyarokra vonatkozó frakcióhatározatot is elfogadtak. Ebben a Beneš-dekrétumok „hatályvesztésére“ is utaltak, emellett szeretnék megakadályozni azokat az ingatlanelkobzásokat, amelyekre az elmúlt években is volt példa.
Az elmúlt években, ha nem tévedek, a csütörtöki volt a harmadik jelentősebb, csoportos PS-esemény Komáromban. Az első egy étteremben volt a belváros szélén 2019 novemberében, még a Truban-Beblavý érában, míg a másikra – szinte zárt körben – egy pincehelyiségben került sor 2023 nyarán.
Ehhez képest a párt most egyértelműen szintet kívánt lépni: Jókai Mór szobrának megkoszorúzása, a Nádor utcai sajtótájékoztató, majd a Tiszti Pavilonban tartott nyilvános frakcióülés jól látható és jelképesen fontos helyeken, Komárom szívében zajlottak. Úgy is mondhatnánk: „végig volt gondolva”, hogy hol és mit fognak csinálni.
Ráadásul a régiót ezzel nem tudták le, a napokban Gútán, sőt Kürtön is megfordul egy-egy politikusuk. Úgy tűnik, az alapvetően urbánus bázissal rendelkező párt nem akarná a véletlenre bízni a régiók kérdését, hiába van még papíron két év a választásokig.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A Progresszív Szlovákia elnöke és parlamenti képviselői csütörtökön felkeresték Komáromot, ahol Jókai Mór szobrának megkoszorúzása mellett este frakcióülést tartanak a Tiszti Pavilonban. Itt a tervek szerint elfogadnak majd egy határozatot, amely külön foglalkozik a déli régiók és a szlovákiai magyarok problémáival.
A Progresszív Szlovákia politikusainak komáromi útja Jókai Mór szobrának megkoszorúzásával kezdődött a Duna Menti Múzeum előtt. Ezt követően Michal Šimečka pártelnök és Ódor Lajos EP-képviselő a Nádor utcán rövid sajtótájékoztatót tartottak.
Šimečka: a PS intenzívebben foglalkozna a magyar kisebbség gondjaival
A pártelnök emlékeztetett: Komárom nem az első dél-szlovákiai város, ahol megfordultak. Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Somorján is voltak már, a jövőben pedig Érsekújvárt és Verebélyt tervezik felkeresni. Šimečka szerint az önkormányzatok képviselőitől kezdve a vállalkozókon át a lakosokkal való találkozást is keresik, amelyek „rendkívül fontosak számukra“. Így tudnak ugyanis képet alkotni arról, hogy milyen problémák nyomasztják a lakosságot a Duna mentén és az ország déli részén.
A PS elnöke kikelt a Fico-kormány intézkedései ellen, amelyek szerinte számos problémát okoznak az ország társadalmának. Hozzáfűzte: a problémák a déli járásokban még valamivel jelentősebbek is, mint Szlovákia más régióiban. Konkrét példaként a befektetések elmaradását és a közlekedési infrastruktúrát hozta fel.
Šimečka kitért a nemzetiségi kérdésre is. Elmondta: az emberek, akikkel eddig beszéltek, úgy érzik, hogy a mostani és a korábbi kormányok elhanyagolták a szlovákiai magyarok gondjait, akik másodrangú állampolgároknak érzik magukat. „Viszont a PS-ben mi ezt meg akarja változtatni“ – hangsúlyozta. A szlovák politika szintjén szerinte ide tartoznak a nyelvi jogok, a kultúra fejlődése vagy a történelmi igazságtalanságok kérdései is, „amelyeket az emberek még mindig éreznek“.
A pártelnök előrebocsájtotta: a Tiszti Pavilonban tartott csütörtök esti nyilvános frakcióülésükön elfogadnak majd egy határozatot, amelyben megnevezik az említett témákat:
„Például világosan elvetjük a kollektív bűnösség elvét, amelyet a második világháború után érvényesítettek. És felszólítjuk a szlovák kormányt, hogy tegyen teljesen konkrét lépéseket részint a magyarok és szlovákok együttélésének javítása, részint pedig Szlovákia ezen részének gazdasági fejlődése érdekében.“
Ódor több pénzt juttatna a régióknak
Ódor Lajos, a PS EP-képviselője, volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy „hazajött“ – arra utalván, hogy nagykeszi származású és Komáromban született. Mondandóját először magyarul, majd szlovákul fejtette ki.
Emlékeztetett: a Fico-kormányok javarészt figyelmen kívül hagyták a magyar kisebbséget. Felsorolásában megemlítette a kettős állampolgárság tiltását, Malina Hedvig ügyét és Sólyom László Szlovákiából való kitiltását. Ódor szerint a jelenlegi kormánynak a kisebbségi politikához hasonlóan nem mond semmit a gazdaságpolitika sem. Számításai szerint a szlovák családok 2006 óta havi 1000 eurótól estek el.
„Ezt szívesen megváltoztatnánk a Tresk nevű gazdasági víziónk segítségével, amely Szlovákia gazdaságának teljes újraindítását jelentené. Vannak benne olyan projektek, amelyek jelentősen segítenének ennek a régiónak is“
– mondta, majd hozzátette: azon lesznek, hogy az európai pénzek szétosztásánál (ami azok 30-40%-át jelentené) jelentős szerepet kapjanak a régiók, mert „azok tudják, hogy mire van pontosan szükségük“. Ódor szerint ezzel párhuzamosan folytatnák a decentralizációt is, mivel a forráselosztásnál gyakran előnytelen helyzetbe kerülnek a déli régiók.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Piacpártiság – de mi van az alul levőkkel?
A két korábbi eseményhez képest a Tiszti Pavilon dísztermébe meghirdetett esemény nem a kampányshow vagy a pincebeszélgetés szintjén zajlott, hanem tényleg egy frakcióülés keretébe ágyazódott. A parlamenti politikusaik mellett EP-képviselők voltak még jelen.
A politikai, sőt kampányolási szándék persze nyilvánvaló volt. Ódor Lajos összefoglalta a párt gazdasági programját, ami egy erősen piacpárti koncepció. Érezhetően abban bíznak, hogy a politika és a gazdaság részéről megteremtett jólét majd életre kelti a társadalmat is.
Ódornál és a PS-nél ez azért nem jelent igazi ortodox piacpártiságot (ahol, mint tudjuk, a jólét majd lecsorog a lent levőkhöz is): Komárom környékén valóban több vállalkozóval találkoztak.
Mint a csütörtöki nap folyamán többször elhangzott, oda szeretnének figyelni a vidékiek helyi igényeire és elképzeléseire – például az EU-s források szétosztásánál, merthogy a helyiek tudják, mi kell nekik.
Exponált kétnyelvűség
Az ülést a kétnyelvűség kapcsán érdekes játék övezte. Egyrészt bő egy órán át szinkrontolmács fordított szlovákról magyarra és fordítva. Ódor például végig magyarul adott elő, a kérdésekre pedig azok nyelve szerint válaszolt. Előadását a magyarul nem tudó PS-esek fülhallgatóval követték végig. Egyébként úgy tűnt, hogy
amikor szlovákról fordított a tolmács, szinte senki sem használta a fülest, míg ellenkező „irányban” a jelenlevők tucatjával helyezték fel fejükre az eszközt. Maga Šimečka a határozat felolvasása előtt pedig elnézést kért, amiért szlovákul tette meg azt, tekintettel arra, hogy nem tud magyarul.
Néhány pillanatra úgy tűnt, mintha szántszándékkal „kiszolgáltatottabb” nyelvi helyzetbe hozták volna magukat az egynyelvű szlovák képviselők. Kampány ide vagy oda, ez érdekes jelenség volt.
És ha már „magyarkérdésről” van szó: a PS valahol, valahogyan még mindig létező Magyar Platformja nem volt jelen (legfeljebb egy képviselőjük a közönség soraiban). 2019-ben még rájuk építették a komáromi eseményt, most viszont a magyar tagok kérdése mintha egy emberre szűkült volna le: Ódor Lajosra.
Politikai demonstráció
Az ülés „fénypontja” a „Dél-Szlovákia jövőjéről” szóló határozat elfogadása volt – amely különösebb izgalmak nélkül, egyöntetű igennel meg is történt.
A szöveg teljes terjedelmében olvasható a párt honlapján magyarul és szlovákul is. Tartalmát tekintve egy hangsúlyosan multikulturális keretrendszert fogalmaz meg a magyar-szlovák belföldi viszonyról.
A határozat egyik legérdekesebb pontja kétségkívül az ötödik, amelyben a szlovák kormányt jóakaratú gesztusok megtételére kérik fel. Ezek közül kettő kifejezetten a jogfosztottság éveire vonatkozik. Az egyik szerint el lehetne ismerni, „hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok humanitárius elveket és más alapvető jogokat sértettek meg”. A másik olyan intézkedéseket látna szívesen, amelyek az elmúlt években zajló, a Beneš-dekrétumok alapján végzett ingatlanelkobzásokat akadályoznák meg. Szó szerint:
„(…) az állami hatóságok az ingatlanok tulajdonjogának meghatározására irányuló, elkobzási határozatokkal kapcsolatos igények elbírálásakor tartsák be azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnöke rendeletei a szlovák jogban hatályukat vesztik, és azok alapján nem lehet új jogi tényeket megállapító határozatokat hozni.”
Elég ez? Netalán kevés? A szlovák pártok eddigi önreflexióra való hajlamosságát tekintve az előbbi – a maximális magyar jóvátételi igények szempontjából pedig a második. Az emberben felvetődik a kérdés: a nyolc évtizeddel ezelőtt kibontakozó jogfosztottság évei kapcsán jöhet-e belátható időn belül valamiféle áttörés, konszenzus, netalán katarzis?
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Ami a közönséget illeti, nem mertem volna kizárni, hogy az utcáról nem érkeznek kötözködők, ez végül nem történt meg. A díszterem hátsó részében talán százan gyűltek össze úgy, hogy egy-két tucatnyian már le sem tudtak ülni. A hozzászólók mindnyájan barátságosak voltak a PS-szel, a kérdéseik és kommentárjaik csak mintegy „belökték” Šimečka és a többiek válaszait a kulturális sokszínűségről, a kisebbségi oktatásügyről (még az is felmerült, hogy a magyar nyelv lehetne választható tantárgy a szlovák iskolákban), a fő- és speciális ügyészségről, a rendőrség újjáépítéséről, valamint vezető kormánypártként az első teendőkről…
A puding próbája
A PS komáromi turnéjára adott reakciók legalább annyit jeleznek, hogy a párt szintlépése megosztja az embereket. Ez nemcsak a szlovákiai magyar médiumok „szelektív“ figyelmében volt tetten érhető: a kommentszekciókban bőségesen kaptak utálatot Šimečkáék. A törésvonal egyértelmű: nemcsak egyes csoportok liberálisok iránti ellenszenve, de adott esetben még a szlovákfóbia is felmerül. A helyi szimpatizánsok pedig mintha ehhez képest sokkal csendesebben, óvatosabban nyilvánítanák ki rokonszenvüket.
Mindenesetre a PS baráti gesztusaiból már szép mennyiség gyűlt össze a 2019-es komáromi expozéjuk óta. Ahogy azt a napokban zajló dél-szlovákiai roadshow is jelzi, tudnak és akarnak bővülni ezen a téren. Új szavazókat jelentékeny számban valószínűleg nem nyernek meg maguknak ennyivel – ahhoz kormánypártként kéne bizonyítaniuk, mégpedig nagyon egyértelmű intézkedésekkel.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
