Irigyli az orosz haderő saját hazáján belüli mozgásszabadságát Ben Hodges, az Európában állomásozó amerikai szárazföldi erők parancsnoka, aki ezért „katonai Schengen-zóna” kialakítását szorgalmazza a NATO-tagállamok között, amellyel gyorsabban telepíthetnének – elsősorban nyugati – megerősítő erőket a szövetség keleti szárnyára. Az észak-atlanti közösség az elmúlt napokban érezhetően fokozta a kommunikációs tevékenységét a kérdésben, mely először tavaly ősszel vetődött fel a nyilvánosság előtt, miután odahaza Washingtonban az amerikai tábornok kritizálta a katonai határátlépéssel kapcsolatos eljárások lassúságát, és Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy „szükségünk van egy Schengen-zónára az amerikai tankok számára”.
Ben Hodges altábornagy – aki katonai-szakmai témák mellett demokráciákban szokatlan módon gyakran ad hangot politikai természetű véleménynek is Oroszországgal kapcsolatban – ezúttal a nyugati fősodrú média zászlóshajójának, a BBC-nek fejtette ki nézeteit. A múlt héten lezárult nagyszabású lengyelországi Anakonda hadgyakorlaton nyilatkozva három napban jelölte meg azt az időt, amire szeretnék a csapattelepítés idejét leszorítani. Nem sokkal korábban a tekintélyes amerikai külpolitikai folyóirat, a Foreign Policy közölt véleménycikket Schengen-zóna a NATO-nak – Amiért a szövetség katonáinak nyitott határokra van szüksége címmel. Természetesen a nyugati kommunikációt lekövette az orosz oldal is, hírcsatornájukon, a Szputnyikon egy cikkbe gyűjtve össze az ezzel kapcsolatos lépéseket, melyeket a szövetség keleti bővítésének folyamatába illeszkedő, ellenük irányuló újabb húzásként értékeltek.
A fokozott nyilatkozati tempó sugallta függő helyzettel szemben úgy értesültünk: a szövetség az elmúlt időszakban már nagyrészt orvosolta a katonai határátlépésekkel, csapatmozgásokkal kapcsolatban azonosított hiányosságait. Az Észak-atlanti Tanács gyorsabb döntéshozatala, a szükséges nagyon gyors reagálású, „lándzsahegynek” is nevezett erők (VJTF) felállítása mellett ez volt ugyanis a legnagyobb akadálya, hogy gyorsan meg tudják erősíteni a szövetség keleti területeit. Így már fel tudják venni a versenyt azzal a tempóval, ahogy Oroszország – érthető módon a legnagyobb természetességgel – képes hadosztálynyi, azaz tízezres erőket mozgatni nyugati határai mentén, amit váratlan, ellenőrző jellegű hadgyakorlatai során többször demonstrált az ukrajnai válság kitörése óta eltelt bő két évben. Míg számos NATO-országnál két hétbe is beletelt a tranzitországi eljárás (például szükség volt parlamenti jóváhagyásra), mára jóformán mindenki a „zöld mezőbe” került, ami a Hodges által követelt három naphoz közeli értéket jelent. Ami Magyarországot illeti, míg eredetileg az áthaladás engedélyezése, szervezése a szövetségi átlagnál pár nappal több időt vett igénybe, mára már megfelel az új elvárásoknak. – Mivel a hadszíntéri parancsnokok szerint az új mechanizmusokkal, a VJTF-fel szerzett képesség csak akkor vehető komolyan, akkor biztosít elrettentő erőt, ha rendszeresen gyakoroltatják is, a gyorsított katonai határátlépés lehetősége nemcsak válsághelyzetekben, hanem békeidőben is rendelkezésre áll – teszik hozzá szövetségi forrásaink.
A „katonai Schengen-zónával” ennek megfelelően már élnek az Európát keresztül-kasul átszelő szövetséges, mindenekelőtt amerikai konvojok, szerelvények, szállítógépek. Például a Németországban állomásozó 2. felderítő lövészezred Stryker járművei, melyek tavaly ősszel közúton érkeztek hazánkba, s keltek át pontonhídon a Mosoni-Dunán, hogy aztán egy hónapig a bakonyi lőtereken gyakorlatozzanak. Mint arról hírt adtunk, hasonló, egész nyáron át tartó, magyarországi amerikai település kezdődik a napokban is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 22.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
