Július 1-jén a Szentföldi Ferences Kusztódia szerzetesei a Legszentebb Vér ünnepéről emlékeztek meg a jeruzsálemi Olajfák hegyének lábánál, a Getszemáni-kert mellett emelt Nemzetek templomában.
Vércseppekhez hasonlatos vörös rózsaszirmok hullottak a Getszemáni-kert sziklájára, ahol Krisztus vérrel verejtékezett (vö. Lk 22,39–44), miközben a Vexilla Regis himnuszt énekelték a Megváltó Szent Keresztjének tiszteletére. Ezzel kezdődött a szentmise és az Úr Jézus Krisztus Legszentebb Vérének ünnepe a jeruzsálemi Nemzetek templomában (Agónia-bazilika).
A szentmise főcelebránsa Francesco Patton OFM szentföldi kusztos volt, koncelebrált Ibrahim Faltas OFM vikárius, Alojzy Warot generális vizitor, Carlos Malfa, Chascomús (Argentina) emeritus püspöke, Silvio de la Fuente, a spanyol-portugál diszkretórium vezetője, valamint mintegy húsz paptestvér.
Jézus Vérének régre visszamenő tisztelete IX. Piusz pápának köszönhetően nyert liturgikus formát, aki 1849-ben július elsejét jelölte ki az ünnep napjának.
Az ünnepről többek között ITT olvashatnak.
VI. Pál pápa az 1969-es liturgikus reform után összekapcsolta az ünnepet az Úrnapjával. Jeruzsálem az egyetlen hely, ahol még mindig külön napon emlékeznek meg a Legszentebb Vér tiszteletéről, mert az Agónia-bazilika, ismertebb nevén Nemzetek temploma az Olajfák hegyének lábánál fizikailag is őrzi Jézus vérrel verejtékezésének emlékét.
Francesco Patton homíliájában hangsúlyozta Krisztus Vérének jelentőségét, ami megpecsételte Isten új és örök szövetségét népével.
„Lehetetlen ugyanis, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön el.
Ezért mondta, amikor a világba jött:
»Áldozatot és ajándékot nem akartál,
de testet alkottál nekem;
az égő- és engesztelő áldozatok nem tetszettek neked.
Akkor azt mondtam: Íme, eljövök –
a könyvtekercsben meg van írva rólam –
hogy megtegyem, Isten, a te akaratodat!«”
(Zsid 10,4–7)
„Nem állatok vére van rajtunk, hanem Krisztus vérét, vagyis életét kaptuk.” A kusztos kiemelte Krisztus Vére megváltó hatalmát is, amely meggyógyít bűneinkből: „Krisztus Vére az Ő élete, amelyet szeretetből és végtelen szeretettel odaadott, ezért tudja meggyógyítani életünket, amikor magunkhoz vesszük.”
A Getszemáni-kert az olajhoz is kötődik, a neve maga „olajprést” jelent. Az Apostolok grottójaként ismert hely, ahova Jézus is visszavonult, volt az olajsajtolás helyszíne. A szentföldi ferencesek életben is tartják ezt a tradíciót: a szentmise végeztével a kusztos megáldotta a kis csomagokat, amelyekben a Getszemániban sajtolt olajba áztatott gyapjú van, amit a jelenlévők kaptak ajándékba.
Fordította: Verestói Nárcisz
Forrás és fotó: Custodia Terrae Sanctae
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
