Kellően rossz a szlovákiai járványhelyzet ahhoz, hogy elvegye az ember kedvét attól, őszintén nevetni tudjon a politikai elit túlmozgásos részének önleleplező erőlködésén. Békeidőben a politikai osztály bohóca legfeljebb kényszeredett mosolyt csal nézőközönsége arcára, nagy igyekezettel esetleg a gúny tárgyává válhat.
Félreértés ne essék, Igor Matovič, aki hosszú heteket követően hétfőn újra porondra állt, igyekezet dolgában példát mutat a politikai elitnek.
Hat hét sértett visszahúzódás után a novemberben kényszerűen félbehagyott szerepben állt a nyilvánosság elé, újra ellentmondást nem tűrően igazolva látva az országos tesztelés csodatévő voltát.
E sorok írója a miniszterelnök két alapvető állításával is egyetért: a járvány feltartóztatására határozott intézkedéseket kell hozni, illetve a tömeges tesztelés hatékony eszköz arra, hogy a széleskörű vakcinázásig időt nyerjünk, úgy szűrjük ki a fertőzöttek tömegeit, hogy ne zárjuk le a gazdaságot.
A kérdés ettől még persze jogos, ha ennyire elkötelezett valaki a határozott járványkezelés mellett, akkor mire várt hat hétig?
Miért kellett egészen szilveszterig lila buborékokat fújni, azzal áltatva az ország lakosságát, hogy a félszívű szigorításokkal is feltartóztatható a járvány?
Mindez annak fényében érdekes igazán, hogy mi a fontosabb a kormányfőnek, legyőzni a politikai riválisát, Richard Sulíkot, vagy feltartóztatni a járványt?
Nem kell rosszindulatú elfogultság ahhoz, hogy az ember azt higgye, Matovičnak a koronavírusnál is nagyobb ellenfele az SaS első embere. A kormányfő tálcán kínálja erre a magyarázatot, az országos tesztelés bejelentését a gazdasági miniszter fejére olvasott véralgebrával összekötve.
Mindez persze felvet egy újabb kérdést, Richard Sulík, aki az antigéntesztek beszerzésének állítólagos elszabotálásával a kormányfő szerint 4300 emberelét elvesztésével és egymilliárd euró gazdasági kárral okolható, nem a Matovič-kabinet gazdasági minisztere?
Vagyis a kormányfőnek semmilyen felelőssége nincs a kormánytagok cselekedeteire vonatkozóan?
Miközben a kormányfő példátlanul súlyos vádakkal illeti gazdasági miniszterét, visszahívni nem akarja, hogy ezáltal mártírt faragjon belőle. Főleg, ha tudjuk, hogy Sulíkra mennyire ráégett, már megbuktatott egy jobboldali koalíciót. Erre szolgál Matovič részéről a következmények nélküli szájkarate.
Ráadásul a helyzet fonákja, hogy miközben a tömeges tesztelés valóban hatékony fegyver lenne, ha azt célzottan, a legsúlyobban érintett régiókban alkalmaznák, ahogy ősszel Árvában, s a múlt hétvégén Nyitrán, Matovič újra az országos tesztelést erőlteti.
A régi görögök úgy tartották, nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, a kormányfőben munkáló porondmester ezt az ősi bölcsességet is felülírja.
A közvélemény a kormányfő pökhendi, igazságosztó kommunikációja miatt, könnyen megjósolhatóan, ismét az erőltetett tesztelés ellen fordul, s az erőfeszítések bár rövid távon eredményt hozhatnak, tartós távlatból csak az erőforrások felégetésére lesznek jók, ahogy ősszel történt.
Kevésbé fennhéjáhó kommunikációval persze egy országos tesztelést is elfogadna a közvélemény nagyobb, higgadtabb része
– éppen elég súlyos ehhez a járványhelyzet. Ebben az esetben legalább a társadalmi feszültség lenne aránytalanul kisebb, ha már az erőforrásokat nem a leghatékonyabban használjuk fel.
A helyzet legnagyobb rákfenéje, a kormányon lévők, de sok tekintetben a politikai elit hitelvesztése, az elhúzódó válsághelyzet miatt egyre fokozódó, s mind általánosabbá váló csömör és kiábrándulás.
Ezen végképp nem segít, ha az emberek azt látják, hogy vannak kiváltságosok, s valahol messze leszakadva vannak az átlagemberek.
Aki megteheti, mert megteheti, a járvány kellős közepén is karanténkötelezettség nélkül utazhat, s noha egészségi állapota, életkora nem indokolná, elsők között kapja meg a vakcinát.
A kormányfő személyes hitelének, vagy legalább a maradékának a megőrzését pedig aligha szolgálja, ha a balkézről vett magiszteri titulusát, korábbi ígéretének ellentmondva, nem adja vissza. Az már csak hab a tortán, hogy Gröhlingnek hasonló vaj van a füle mögött, s Matovič az oktatási minisztere háta mögé bújhat.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
