Elegük van a franciáknak a zavargáshullámból: elégedetlen polgármesterek a lakosságot mozgósítják, Macron rendteremtést követel – de megingathatja az elnök pozícióját a válság?
Lyonban ellentüntetők „Franciaország a franciáké” jelszavakat skandálva vonultak utcára. Hétfő reggeli hír, hogy Franciaország polgármestereinek egy csoportja a lakosságot mobilizálná a zavargások ellen. A településvezetők arra szólították fel az embereket, hogy gyűljenek össze a városházáknál, ezzel fejezve ki ellenkezésüket a zavargásokkal szemben. A felhívásra azután került sor, hogy egy párizsi előváros polgármesterének házába belehajtottak egy lángoló autóval, hogy felgyújtsák a vezető otthonát. Emmanuel Macron francia elnök vasárnap saját kormányát sürgette, hogy „tegyenek meg minden szükséges lépést a rend helyreállítására és a nyugalom visszaállítására”.
Macron emellett azt szorgalmazta, hogy átfogó vizsgálat induljon a kialakult helyzet mélyebb megértésére. A francia elnök nem először és nem is másodszor néz szembe durva tüntetéshullámmal – gondoljunk csak a sárga mellényes tüntetések hónapjaira, a Covid-tüntetésekre vagy a francia nyugdíjrendszer elleni, néhány hónapja történt tüntetéssorozatra. Annak idején Nicolas Sarkozy elnök alatt is történtek rendszeres autógyújtogatások. A mostani agresszív és destruktív zavargáshullám azonban talán minden korábbin túltesz. Macron ráadásul többszörösen kínos helyzetbe hozta magát.
Először is: kemény kritikák érték őt, hogy Elton John párizsi koncertjén bulizott akkor, amikor már kitört a zavargáshullám. Aztán Brüsszelbe utazott az Európai Tanács ülésére. Ennek során a francia és a német vezetés át akart vinni egy közös közleményt az európai migrációs politikáról, azonban Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő mindvégig tiltakozott ez ellen. Hírek szerint Macron és Scholz német kancellár, valamint Charles Michel európai tanácsi elnök külön tárgyaláson, éjszakába nyúlóan győzködték Orbánt és lengyel kollégáját, akik azonban nem voltak hajlandóak csatlakozni a közös állásponthoz az újból előkerült migránskvótás tervek elutasítása miatt. Megállapodás végül nem is történt a csúcson. Macronnak viszont
pont a migráns hátterűek egyre durvább zavargása miatt haza kellett utaznia az EU-csúcsról. A harmadik kínos helyzet Macron számára, hogy a zavargások miatti hazaútja azt is megakadályozta, hogy a hétvégén elutazhasson egy nagyszabású németországi látogatásra, ami egy francia elnök első állami szintű látogatása lett volna Berlinben 23 év óta. Bruno Cautres, a neves francia Sciences Po egyetem kutatója szerint a zavargások „nagyon rossz hírt jelentenek” Macron számára, aki nyugodt körülmények között vitte volna bele a nyári vakációba országát. „Az emberek meg vannak döbbenve, hogy a hazánkat milyen feszültség, erőszak és válság sújtja. Egy vezető sem reszkírozhat ennyi válságot ennyire rövid idő alatt” – mondja a kutató.
Emmanuel Macron jelenleg már a második ciklusát viszi elnökként, a következő elnökválasztásra 2027-ben kerülne majd sor, amin ő már nem indulhat el a francia alkotmány szerint. Népszerűsége – pontosabban népszerűtlensége – magáért beszél: a legújabb kutatások szerint a franciák mintegy kétharmada elégedetlen vele, és jó, ha egyharmaduk értékeli pozitívan a tevékenységét.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
