Pusztítóan rossz Mellár Dávid2026. 01. 16., p – 08:50
Szente Vajk első filmje, a Legénybúcsú, mindent megtesz, hogy bebizonyítsa: még mindig lehet nézhetetlenül rossz filmet készíteni. Miért ne, ha a közönségnek ez is szórakozás…
A Legénybúcsú a 2009-es Álom.net óta a legrosszabb magyar film. Szente Vajk rendező Kis-Szabó Mátéval közösen jegyzett története két, harmincas éveiben járó háziorvosról szól: Alexről (Ember Márk) és Simonról (Fehér Tibor), akik közül utóbbi napokon belül megnősül, előtte azonban egy népszerű balatoni hotelbe utaznak, ahol az események gyorsan és kontrollálatlanul elszabadulnak egy pókerbajnokság miatt.
A formula ismerős: a Másnaposok előtt is létezett (lásd Tom Hanks korai vígjátéka, a Legénybúcsú), azóta pedig ipari mennyiségben termelik újra, jobbára kevés eredeti gondolat kíséretében. Szente első filmje követi saját, azonos című, a Játékszínben már hét éve futó színpadi komédiájának dramaturgiáját, amely mindent bevet, hogy megnevettessen, de a humor általában nem (túl) kifinomult, rosszabb esetben egyáltalán nem vicces. Az állami támogatás nélkül készült (az alkotók 2023-ban pályáztak a Nemzeti Filmalapnál, de nem kaptak támogatást), másfél órás film több szerepet és szereplőt is átvett az eredetiből, de nincs olyan színész, akit ne lehetne sajnálni, amiért vállalta ezt a csúnya mellényúlást. A legnagyobb megpróbáltatás azonban így is a nézőé – ráadásul ő, a színészekkel ellentétben, nem kap pénzt az „élményért”, sőt, még fizet is érte.
Szente rendezése egyetlen elemet képvisel: a gagyit. Olyan érzése van az embernek, mintha olyasvalaki dirigálta volna a filmet, aki életében nem látott tisztességes mozgóképet. A technikai színvonal is egy rosszabb videóéval mérhető; nem hogy tisztességes vágás, de ötlet és ritmus sincs benne (ugye, milyen megnyugtató a sok ócska „poén”, a blőd és hihetetlen cselekményelemek, valamint a látványosan színpadi kellékek között?) Például, ha valaki látta Gothár Péter Paszport című, Európa-szerte ismert filmjét, vagy Alföldi Róbert Nyugalom című, Bartos-adaptációjának filmváltozatát, alig hiheti el, hogy Babos Tamás volt a Legénybúcsú operatőre.
A színészválasztással és -vezetéssel is komoly gondok vannak: Ember Márk teljesen rosszul megírt, rémesen eljátszott Alexe – egy félénk, jószándékú és sápadt fickó – teljesen magyarázhatatlan választás. Kárpáti Rebeka szélhámos filmsztárja ötletes, a színésznő sem játszik rosszul, de nehezen hihető az egész kontextusban; talán csak Csonka András hoteligazgatója és Kovács Gyopár Daisy nevű karaktere tekinthető tisztességesen, élvezhetően eljátszottnak. Dóra Béla mindig értetlen Bobjában még lehetett volna fantázia, de annyira kilóg az egészből, hogy egyszerűen nem lehet vele mit kezdeni. Az igazán jobb sorsra érdemes színészek, köztük Törőcsik Franciska és Csuja Imre is olyan szerepekkel küszködnek, amelyekhez tehetségük egyszerűen túl jó.
Kétszáz előadás a színpadon, százezres nézőszámok a moziban – ez a színpadot még elbíró, a vászonról azonban nem leeső, hanem onnan kiszakadó produkció mércéje. Szomorú, de a közönség mindkettőn nevet. Kétségbeejtő, hogy a moziban sokkal többet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
