Ursula von der Leyen szándékait ismerő két forrás azt állítja, hogy a német politikus nagy valószínűséggel február 19-én, Berlinben jelent majd be, hogy újra indul az Európai Bizottság elnöki posztjáért – írja a Politico.
A dátum kapcsán az amerikai Politicohoz tartozó brüsszeli portál közli, hogy épp aznak ülésezik a CDU elnöksége, amelynek von der Leyen is a tagja. Az ülésen az elnökség jóváhagyja a párt EP-választási listavezető jelöltjét. Von der Leyen jelölését még az Európai Néppártnak is meg kell erősítenie március 6-7-i bukaresti pártkongresszuson, de tekintettel a CDU politikai súlyára a Néppárton belül, ez inkább csak formalitás.
Ha a hír igaz, az komoly kérdéseket vet fel. Elvileg a CDU megnevezheti vezető jelöltként von der Leyent, aki így a választási kampány élére állhat, annak ellenére, hogy nem indul EP-mandátumért. Felvetődik a kérdés, hogy miért bonyolítják a dolgot.
2019-ben az Európai Néppárt vezető jelöltje, csak csúcsjelöltje (Spitzenkandidat) Manfred Weber volt. Ám több ország, főleg Kelet-Közép-Európából, és különösen Magyarország nem támogatta, hogy egy „csúcsjelölt” kapja meg az Európai Bizottság elnök posztját.
Méghozzá azért, mert az nemkívánatos precedenst jelentett volna: a csúcsjelölti rendszer azt a vélt szolgálta, hogy a tagállamoktól az EP hatáskörébe helyezzék a bizottsági elnök kiválasztásának jogát. Ha Weber, mint a legerősebb európai parlamenti frakció csúcsjelöltje kapta volna meg a posztot, az Európai Tanács kulcsfontosságú hatáskört veszített volna el. Ezért több ország inkább nem a csúcsjelölt Ursula von der Leyen mellett döntött.
Most a Politico mégis úgy ír von der Leyen újabb jelöléséről, mintha Spiotzenkandidat, vagyis csúcsjelölt lehetne. Vagyis, legalábbi névleg, sajtóban eladható módon csúcsjelölti rendszert akartnak bevezetni – hogy majd 2029-ben azt mondhassák: „egyszer már csúcsjelöltet választottunk térjünk maradjunk ennél”.
De az is benne a képletben, hogy a bizottsági elnököt konszenzusos döntéssel választják meg a tagállamok. Mivel borítékolhatóan lesznek ellenvetések von der Leyennel szemben, igyekeznek ezeket ellehetetleníteni majd a sajtóban a csúcsjelölti rendszerre hivatkozva.
Főleg, hogy von der Leyen öt éves regnálása túl sok jót nem hozott Európának. Az európai gazdaság gyengül, az európai versenyképesség megroppant, a szankciós politika és az amerikai érdekek kiszolgálása nyomán. A Von der Leyen által nyélbe ütött vakcinabeszerzés kapcsán sorra perli az amerikai Pfizer azokat az országokat, akik nem akarják megvenni a leszerződött, de felesleges mennyiséget – von der Leyen férje pedig a beszerzés idején komoly pozíciót kapott a Pfizer egyik leányvállalatánál.
Ennek ellenére, érdemi kihívója nem nagyon van von der Leyennek. De most jön a trükk. Ha nevét összemossák a csúcsjelölti rendszerrel, azzal lehet, hogy inkább csak ártani fognak neki, mert épp azért veszítheti el egyes országok vonakodó támogatását.
Valójában von der Leyen valós esélyeit majd az EP-választások eredményéből lehet érdemben megbecsülni, mikor már tudni lehet, hogy milyen erőviszonyok alakultak ki az EP-ben, és mekkora szelet jutott a nemzeti-szuverenista erőknek a hatalom tortájából.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
