Donald Trump továbbra is elszántan törekszik arra, hogy az Egyesült Államok fennhatósága alá vonja Grönlandot. Bár a sziget hivatalosan Dániához tartozik, és a helyiek többsége hallani sem akar a csatlakozásról, az amerikai elnöknek határozott terve van. A POLITICO által megkérdezett védelmi szakértők és diplomaták szerint a kirajzolódó stratégia aggasztóan hasonlít Vlagyimir Putyin terjeszkedési módszereihez.
A forgatókönyv nem csupán elméleti: Trump stábja már lépéseket tett az ügy érdekében. A folyamat négy jól elkülöníthető szakaszból állhat, amelyek a politikai befolyásolástól egészen a katonai opciókig terjednek.
Befolyásszerzés és a függetlenség támogatása
Az első lépés a helyi függetlenségi mozgalmak felerősítése. Trump emberei már a hivatali idő kezdetén elkezdték bátorítani Grönland elszakadását Dániától, hiszen egy független Nuuk Koppenhága jóváhagyása nélkül köthetne üzleteket Washingtonnal. Dán hírszerzési jelentések szerint a sziget már most is intenzív befolyásolási kampányok célpontja.
A módszerek a klasszikus hibrid hadviselést idézik, hasonlóan ahhoz, ahogy Oroszország próbálja manipulálni a politikai folyamatokat Moldovában vagy Ukrajnában. JD Vance amerikai alelnök márciusban már arról beszélt a helyszínen, hogy tiszteletben tartják a grönlandiak önrendelkezési jogát. A cél, hogy a helyiek az Egyesült Államokat lássák az egyetlen valódi partnernek, amely garantálja biztonságukat.
A „visszautasíthatatlan” ajánlat
Amennyiben a függetlenségi törekvések sikerrel járnak, a következő lépés a sziget amerikai érdekszférába vonása lenne. Mivel a teljes beolvasztást a lakosság 85 százaléka elutasítja, a Trump-kormányzat egy úgynevezett „szabad társulási megállapodást” (COFA) szorgalmazhat. Ez a modell működik jelenleg Mikronézia esetében is: az USA védelmet és szolgáltatásokat nyújt cserébe a korlátlan katonai hozzáférésért.
Kuno Fencker, a függetlenségpárti ellenzék egyik képviselője nyitott a tárgyalásra, mondván: Dánia csak teherként tekint rájuk, míg az USA „szükséget” lát bennük. Thomas Crosbie, a Dán Királyi Védelmi Főiskola docense azonban óvatosságra int. Szerinte Trump híres arról, hogy nem tartja be az ígéreteit, és a grönlandiak egy ilyen alkuban csak veszíthetnek.
Körkép-vélemény:
A Politico által idézett docens a Dán Királyi Védelmi Főiskola alkalmazottja, nyilván nem sokáig lenne pozíciójában, ha elfogadná az amerikaiak érvelését, így szakértőként objektív cikkben meg sem szabadna említeni. Ugyanakkor beszédes, hogy ellenérveiben kizárólag érzelmi indíttatású kijelentések hangzanak el, miszerint Trump nem tartja be az ígéreteit, és Grönland csak veszíthet rajta. Ezek a megfogalmazások a közvéleménynek szólnak, a geopolitikában értelmezhetetlenek. Dánia láthatóan ideges, mert sem ereje, sem mozgástere nincs az USA-val szembeszállni.
Geopolitikai zsarolás és katonai erő
A terv harmadik lépcsőfoka Európa meggyőzése lenne, amelyhez Trump Ukrajnát használhatja aduászként. Egy lehetséges forgatókönyv szerint Washington biztonsági garanciákat vállalna Kijevért cserébe azért, hogy az EU szemet huny a grönlandi amerikai terjeszkedés felett. Bár ez keserű pirula lenne Európának, még mindig elfogadhatóbbnak tűnhet, mint ha az USA teljesen kivonulna az ukrán béketárgyalásokból.
A legvégső, negyedik opció a katonai beavatkozás. Bár ez a NATO végét jelenthetné, fizikailag könnyen kivitelezhető lenne, mivel az USA már most is mintegy 500 fős személyzettel van jelen a szigeten. Lin Mortensgaard kutató szerint a dán védelem annyira gyenge a térségben, hogy az amerikai erők akár fél óra alatt átvehetnék az irányítást Nuuk felett.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Jim Watson/Pool via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
