Várhatóan elkerülik majd a veszélyesnek ítélt városokat a terrorcselekményektől tartó turisták, és a biztonságosabbnak gondolt célpontok, például Budapest felé vehetik az irányt – vélik turisztikai szakemberek. A távol-keletiek viszont elkerülhetik egész Európát, ha tovább romlik a helyzet. Nagy károkat okozhatott a turizmusban is a német vonaton hongkongi utazókra támadó férfi.
Magyarország turizmusára is hatással lehetnek az elmúlt időszak terroristamerényletei, és hazánk akár jól is járhat azzal, hogy a turisták egy része elkerüli a veszélyesnek vélt országokat. A városlátogatást tervezők szemében ugyanis Budapest jó alternatívája lehet Párizsnak, Isztambulnak vagy Brüsszelnek. A terrorcselekmények globális turizmusra gyakorolt hatását még nem lehet megítélni, ehhez is több időnek kell eltelnie, de elképzelhető, hogy nem csak Franciaországban romlanak majd a statisztikák. Ezért kifejezetten előnyös, hogy hazánkat a biztonságos országok között tartják számon a turisták. Aggódnunk csupán a távol-keleti utazók miatt kell, ők ugyanis a teljes európai körútjukat visszamondják, ha túl kockázatosnak ítélik a kontinenst.
– Rövid távon általában csökkentik az utazási kedvet a terrorcselekmények, de hogy hosszabb távon milyen hatásuk lehet, azt csak hónapok múlva lehet megmondani – nyilatkozta lapunknak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Niklai Ákos a múlt héten elkövetett nizzai terrorcselekmény után beszélt arról, hogy az események közvetlen hatására az utasok gyakran mondják le Franciaországba szóló foglalásaikat vagy rövidítik le kint tartózkodásukat.
A tavaly novemberi párizsi merényletek után ötven százalékkal esett vissza a szilveszteri foglalások száma a francia fővárosban, de a brüsszeli eseményeket követően is jelentősen romlott a belga város szállodáinak foglaltsága. Az idén májusig Brüsszelben körülbelül 15, Párizsban 10 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma. Viszont az egész Európára vonatkozó turisztikai statisztikák a terrorfenyegetettség növekedése ellenére javulnak, egyre több vendégéjszakát regisztrálnak a földrészen.
Az elnök hangsúlyozta, Magyarországon egyelőre sem a terror, sem pedig a brexit nem érezteti hatását. Brit turistából ugyanannyi érkezik, mint az országos népszavazás előtti időszakban. Niklai Ákos kérdésünkre válaszolva elmondta, a tipikusan városnéző turista számára Budapest alternatívája lehet Párizsnak és Brüsszelnek is. A hazai turisták pedig továbbra is inkább a belföldi utazást részesítik előnyben, rájuk tehát a közelmúlt terrorcselekményei nincsenek hatással.
– Nem az európai, hanem a más földrészről érkező turisták miatt érdemes aggódni. Az ázsiaiak például egységes egészként tekintenek Európára. Nekik tulajdonképpen mindegy, hogy Párizsban vagy Budapesten történik terrortámadás, a legtöbbjük ezt nem különíti el. Félő, hogy amennyiben folytatódnak a tragikus események, kevesebben érkeznek majd a Távol-Keletről, mert Európa helyett inkább más úti célt választanak, például az Egyesült Államokat. – Ugyanez a hozzáállás jellemzi egyébként az amerikai turistákat is – mondta lapunknak Varjú Zoltán idegenvezető. A turisztikai szakember hozzátette, ez egy nagyon súlyos hatással járó következmény lehet, hiszen az elmúlt öt-hat évben 10-15 százalékkal nőtt az ázsiai turisták száma Magyarországon, szinte minden nevezetességnél találkozhatunk velük. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a napokban Németországban hongkongi turistákra támadt baltával az egyik merénylő, így valószínűleg ez az eset nagy publicitást kapott Kínában, azt sugallva, hogy Németországban sincsenek biztonságban a turisták.
Varjú Zoltán szerint elképzelhető, hogy európai turisták egyre szívesebben választják majd Budapestet városnézésre, mivel terrorcselekedetekre nagyon kevés az esély. Hozzátette, a francia Riviérának, Nizzának és a török tengerpartnak viszont egyáltalán nem alternatívája Magyarország. Az ilyenfajta kikapcsolódást kereső vendégek így továbbra sem ide tartanak majd.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 21.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »