Itthon is mindenhova beépül az AI az autóipartól az oktatásig. Például formálisan is oktatni fogják a mesterséges intelligenciát egyes szakképző intézményekben – mondta Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.
Az Egyesült Államokkal, vagy Kínával összehasonlítva Európa az adatközpontok területén lemaradásban van, illetve hívhatjuk ezt kivárásnak is. Nem tartunk még ott, ahol kéne – mondta el Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos egy sajtóbeszélgetésen. Kiemelte, az összehasonlítás ott viszont sántít, hogy a 27 különböző országból, jogrendből, adatstruktúrából álló Európai Uniót hasonlítják össze az egységes Kínával, vagy az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor olyan gyorsan változik az egész terület, hogy nem is kerülhet szóba, hogy lemaradtunk volna. Hogyha ezeket az eltérő adatstruktúrákat meg tudjuk jeleníteni egy közös platformon, annak sokkal nagyobb értéke van, mint egy egységes, homogén struktúrának Kínában, vagy Amerikában – fogalmazott Palkovics László.
Kínában már a mindennapokban is jelen van ez a technológia, és az ország rengeteg pénzt öl a mesterséges intelligencia területén végzett alapkutatásokba. Vannak olyan iskolák, ahol már a mindennapokban jelen van az AI – emelte ki a kormánybiztos. Példaként megemlítette, hogy a tanórákon ott már olyan rendszer üzemel, amelynek keretében
a dolgozatokról azonnali visszajelzést kapnak a diákok.
A dolgozatot ilyenkor beteszik egy scannerbe és elvégzik az értékelését. A visszajelzésben szerepel az is, hol, a tankönyv melyik oldalán lehet megtalálni azt a tudást, amelynek a dolgozat eredménye szerint nincsen birtokában a diák. Ez az értékelés be is kerül a helyi online ellenőrzőrendszerbe, a KRÉTA helyi megfelelőjébe, amelynek a segítségével a diákok fejlődését folyamatosan értékelik.
Az angoltanulás kapcsán is felhozott egy lehetséges irányt a mesterséges intelligencia integrálására. Az általa ismertetett példában a táblára kivetített angol szavak kiejtését értékeli valós időben egy, a gyerekek kezében tartott eszköz, amely a hangjukat feldolgozva ad visszajelzést a kiejtésükre.
A kormánybiztos szerint a mesterséges intelligencia használata nem megöli, hanem erősíti a kreativitást. Beszélt arról is, hogy feldolgozzák a 19. század végén a szőlőt pusztító filoxérajárvány dokumentumait, és a mesterséges intelligencia segítségével összehasonlítják a mostani aranyszínű sárgaság járvánnyal.
„Jelenleg keressük az analógiákat, hogy amikor ki kellett irtani Magyarországon a szőlőt, mi történt utána” – fogalmazott Palkovics László. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 120-140 évben épült fel újra az értelmezhető szőlészet-borászat Magyarországon, most pedig lehetőség nyílt arra, hogy átalakítsuk szőlőtermesztésüket, borászatunkat.
Hozzátette, a világviszonylatban is vezetők között szereplő magyar autóiparra építve fejlesztik a robotikát. Ezen felül november elejétől a szakképző intézmények közül 63-ban a 9. osztályban formálisan fognak oktatni mesterséges intelligenciát a Logischool segítségével. A Nemzeti Alaptanterv esetleges módosításával kapcsolatban elmondta: amennyiben ezzel „matatnának” most, akkor három év múlva sem lenne formálisan oktatva a mesterséges intelligencia az iskolákban.
A mi gyerekeink azokkal a kínai gyerekekkel fognak versenyezni a munkaerőpiacon, akiknek már a mesterséges intelligencia határozza meg dolgait
– emelte ki a kormánybiztos.
Palkovics László beszélt arról is, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van a magyar egészségügyben, elkezdték a digitális állampolgárságra építhető mesterségesintelligencia-funkciókat koncepcionálni, de már használnak ilyen eszközöket az önkormányzatok és a kormányhivatalok is.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
