Székelyföld, pontosabban Bálványosfürdő újabb elismerést szerezhet egy különleges vetélkedőn: a Magyar Talajtani Társaság által meghirdetett, online versenyen az a talajszelvény szerzi meg az Év Talaja címet, amely a közönségszavazás során a legtöbb támogatást kapja. E megmérettetés utolsó napjai pörögnek, a szavazás pedig egyszerű: akinek tetszik a bálványosfürdői földtani különlegesség, a Magyar Talajtani Társaság Facebook-oldalán június 16-án déli 12 óráig nyomhat egy tetszik gombot.
A bálványosfürdői talajszelvényt a témakör jó ismerője, Kis Boglárka Mercedesz, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézetének adjunktusa nevezte be a versenyre, illetve ő írta a tudományos bemutatást is. Eszerint savanyú, reduktív, széndioxid és kénhidrogén gázok által módosított szulfidos, rendkívül sajátos barna erdőtalaj-szelvényről van szó, mely a Csomád vulkáni dóm-komplexum környezetében található, a Bálványos és Büdöshegy vulkáni dómok közelében, Bálványosfürdő területén, az úgynevezett Apor-lányok feredője szomszédságában.
A bemutatott talajszelvény az Apor-lányok feredője szomszédságában található
„A térség ma is aktív gázfeláramlásairól nevezetes – magyarázza Kis Boglárka Mercedesz –, a felszínre jutó széndioxid gáz akár a 98 százalékot is elérheti, a kénhidrogén gáz helyenként jelentős mennyiségben van jelen, a héliumizotóp arányok pedig egyértelműen jelzik a mélyben lévő magmakamrával fennálló kapcsolatot. Ez a diffúz, magmás eredetű gázkiáramlás rendkívül savanyú, reduktív mikrokörnyezeteket hoz létre, amelyek erőteljesen módosítják a felszín alatti vizek kémiai jellemzőit, a talajképződést és az ásványok stabilitását. Talajszelvényünk ezen folyamatokat tükrözi”. Megjegyzi, a Büdöshegy-Bálványos vulkáni terület, az Apor lányok feredője geológiai és geokémiai szempontból egyaránt kiemelkedő, emellett mélyen beágyazódik Székelyföld kulturális örökségébe és fürdőkultúrájába is. A térségben látható természetes gázömlések, a jellegzetes szagok, a növényzet hiánya és a látszólag „füstölgő, buborékoló” talajfelszínek mind hozzájárulnak ahhoz a sajátos tájképhez, amely a Büdöshegy-Bálványos környéket a Kárpátok egyik legkülönlegesebb, kulturálisan is meghatározó geológiai helyszínévé teszi, hangsúlyozza. A szóban forgó talaj a Kárpát-medencében csak nagyon kis kiterjedésben és lokálisan fordul elő, összegez az egyetemi adjunktus, melynek kialakulása szorosan függ a mélyből feláramló széndioxid és kénhidrogén jelenlététől, és amely szerkezetében, színében és vezetőképességében is egyértelműen tükrözi a mofettás környezet hatását.
Téli felvétel a bálványosfürdői versenybe nevezett talajszelvényről
Nagyszerű lenne, ha egy székelyföldi szelvény lehetne az Év Talaja nyertese, mondta lapunknak Kis Boglárka Mercedesz, megjegyezve, ez a megmérettetés hasonló az Év Ásványa vagy az Év Ősmaradványa versenyekhez, erdélyi talajszelvény eddig nem nevezett be erre. Egy esetleges győzelem jobban ráirányítaná a figyelmet Bálványosfürdőre, illetve mindarra, ami ott található: mofetták, borvizek, érdekes talajok, terméskén, népi feredő. Azt is hozzátette, nagyon szoros a küzdelem, ezért minden támogató „tetszik” (like) gombnyomás nem csak talajszelvényüket segíti, hanem Bálványosfürdő ismertségének is jó. Szavazni kedden (június 16.) déli 12 óráig lehet a Magyar Talajtani Társaság Facebook-oldalán, a vetélkedőt ismertető bejegyzés tizennégy talajszelvény fényképét és leírását mutatja be, a bálványosfürdői a második helyen szerepel.
A Magyar Talajtani Társaság bálványosfürdői szavazólinkje: www.facebook.com/photo?fbid=1609473147753390&set=pcb.1609481951085843
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
