Mit keresnek gyilkos nyulak, ledér apácák és vérszomjas csigák a középkori kódexekben? Miért volt gyűlölt uralkodó Véres Mária, Nápolyi Johanna vagy II. Izabella? Mivel váltotta ki a népe ellenszenvét Marie Antoinette, Merániai Gertrúd és Szofja Alekszejevna? Kinek köszönhetjük a Rejtő-képregényeket? Miért indult nemzeti hevülettel az ifjú Bartók Béla pályafutása? Miért figyeltek meg „vad” fiatalokat a Balatonnál? A kérdésekre a válaszokat a Múlt-kor nyári számában találjátok!
Kutyákat akasztó gyilkos nyulak, nemi szerveket fáról szüretelő apácák, a kezükben falloszt tartó szerzetesek, vérszomjas csigákkal küzdő lovagok, dudán játszó majmok, templomi szörnyek: ilyen meghökkentő jelenetekkel találkozhatunk egyes középkori kódexek lapjain vagy egyéb korabeli ábrázolásokon. De mégis hogyan férhettek bele ezek a mai kor véleménye szerint ájtatos, szigorú szabályok szerint élő, rugalmatlannak és merevnek gondolt középkori társadalom normáiba és erkölcseibe? A sok esetben szerzetesek által rajzolt, kőművesmesterek által faragott, megdöbbentő, olykor arcpirító illusztrációk átalakíthatják a középkori emberekről alkotott képünket, feltárva a korszak kevéssé ismert, olykor humoros oldalát.
Marie Antoinette 14 évesen ment férjhez. Kedvelte a korban divatos szórakozási formákat, szépen énekelt, ügyesen táncolt, szívesen játszott szerencsejátékokat, baráti körével gyakran elvonult a versailles-i kertben felépített stilizált kunyhóba, ahol pásztoroknak és pásztorlányoknak tettették magukat. Ruháival és frizurájával divatot teremtett, felnőtt korában tanácsaival támogatta a férjét, és igyekezett a bizalmasai rokonainak felemelkedési lehetőséget biztosítani. Mindebben hasonlított kora többi előkelő asszonyához, ő azonban 18 évesen francia királyné lett, 38 éves korában pedig kivégezték. Mit árulnak el a vele kapcsolatos pletykák, a ráragasztott gúnynevek, a róla készült karikatúrák és gyakran pornográf szövegek? Kiderül a nyári számból.
Az angolok első, a trónt saját jogán elfoglaló királynője, akinek státusza fiatalkorában a királyi hercegnőtől a törvénytelen fattyúig csapongott, és aki az apja és öccse örökségét a visszájára, az országát újra a katolicizmus irányába igyekezett fordítani. Ez utóbbival kapcsolatban ismeri az utókor leginkább csak Véres Máriaként. Valóban az angol hon kegyetlen uralkodójáról van szó, vagy e negatív képet az utókor hatalmi érdekei formálták?
Bűnös vagy áldozat, céda férjgyilkos vagy a környezetének elvárásaitól szabadulni képtelen gyenge nő? Sem a kortársaknak, sem az utókornak nem sikerült eldöntenie, ki is volt valójában Nápolyi Johanna, hivatalos címe szerint I. Johanna, Jeruzsálem és Szicília királynője, Provence és Forcalquier grófnője. Életéről írtak regényeket és tudományos elemzéseket, ábrázolták őt egykorú freskókon, miniatúrákon és XIX. századi festményeken is. Tudjuk, hol és hogyan élt, kik alkották a környezetét, milyen volt az ország, amelynek a koronáját viselte, miféle nehézségekkel kellett szembenéznie, de a róla tudósító ellentmondásos híradások mögött mindmáig rejtve maradt, mennyire vett részt ténylegesen az események alakításában.
II. Izabella spanyol királynő uralkodása a mérsékelt liberálisok kormányzati időszakát és egyben az alkotmányos monarchia kiépülését jelentette. 1870-ben az emigrációban mondott le a trónról fia, a későbbi XII. Alfonz javára. Magánéleti és közéleti viharokban bővelkedő uralkodása miatt ő lett Spanyolország egyik legrosszabb hírű – egyben legvitatottabb – királynője. Pályafutását egy feudális monarchia uralkodójaként kezdte, és egy alkotmányos monarchia trónfosztott közszereplőjeként zárta. Milyen események, milyen személyes tulajdonságai befolyásolták az életét, hogy olyan sok bírálat, kritika érte őt és uralkodását?
Elsősorban a Rejtő-regények általa megalkotott, jellegzetes képi világán keresztül emlékezünk Korcsmáros Pálra. Az már kevésbé ismert, hogy írás- és rajzkészségéből fakadóan a második világháború alatt születési anyakönyvi kivonatokat hamisított zsidó honfitársai számára. A kommunista diktatúra mind a Rákosi-, mind a Kádár-korszakban igyekezett megnehezíteni az életét, munkáját. Talentumának köszönhetően azonban rajzait, képregénykockáit a legnevesebb sajtóorgánumok szerkesztői éppúgy várták, mint az olvasók százezrei.
Bartók Béla politikai állásfoglalásairól kevés szó esik. Ha igen, akkor is túlnyomórészt az emigrálása körül pattannak ki viták, a századfordulót követően tanúsított hazafias érzelmei viszont feledésben maradnak. Zenei szempontból érthető jelenség, hiszen az ebben az időben komponált műveit az útkeresés szakaszába sorolják, a történészek pedig olyan nemzeti hangról beszélnek, amelyet hamar elhagy majd a mester. Ettől függetlenül lenyűgözően lendületes, tőle szokatlanul heves, érzelmektől fűtött leveleket írt, amelyekben kifakadt belőle az ország állapotán való sajnálkozás.
A legfrissebb számban olvashattok még hét híres találmányról, a gízai piramisok titkairól, házasság történetéről és a lecsó eredetéről is. Az építészet szerelmeseival a parnói Andrássy-kastély történetét elevenítjük fel, a festmények kedvelőivel pedig Manet talányos reggelijét vesszük górcső alá. A magazin nyári száma május 27-től kapható a nagyobb újságárusoknál, Tesco, Auchan és Interspar üzletekben valamint a Libri könyvesboltokban és benzinkutakon! Itt pedig kedvezményesen előfizethető.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
