Érdemes a dolgokat sokszor átnézni. Sokszor megesik ugyanis a tudományágakban, hogy egy adatot biztosnak vesznek sokan, aztán csak átveszik onnantól, ellenőrzés nélkül.
A filozófiatörténeti könyvek mindig úgy kezdődnek, hogy milétoszi iskola azaz természetfilozófusok.
Ma persze van már ebben is woke, azaz tagadni kell, hogy filozófia görög találmány, mert ugye a görögök fehérek, így vannak már történeti könyvek, ahol indián, indiai, kínai filozófiáról írnak, sőt az új divat a néger (afrikai) filozófia. Ezek közös vonása, hogy sose léteztek a woke-aktivisták nedves álmain kívül – oké, az indián filozófia legalább határeset -, szóval érdemes a valóságnál maradni, hogy a filozófia görög találmány.
A turbósított verzió szerint a görögök a filozófiát Egyiptomból lopták, az egyiptomiak meg a négerektől, szóval a filozófia afrikai találmány, amit elloptak a csúnya európai gyarmatosítók. Mondanom se kell, ez többszörösen baromság, már csak azért is, mert az ókori Egyiptomban egyáltalán nem létezett bőrszín alapú diszkrimináció, senki se tekintette a szemita fehér északiakat többnek a déli fekete núbiaiakhoz képest.
De a téma Milétosz. (Mindig gondolkodom, ne kezdjem-e a szláv és görög neveket a kiejtéshez közelien átírni magyarra, de aztán mindig visszariadok, szóval maradjon a magyar hagyomány.)
Azt hiszem, közismert a téma, de röviden. A milétosziak azt keresték miből van a mindenség. S egy-egy anyagot találtak meg. Thalész azt mondta, minden vízből van – ez egyezik a hagyományos ógörög világképpel, melynek fontos eleme a világóceán, mely körbeveszi mindenfelől a Földet.
Aztán jött Thalész tanítványa Anaximandrosz, aki arra jutott, nem lehet mindennek az alapalkotóeleme egy ma is létező valami. Anaximandrosz így egy absztrakcióval élt, azt mondta, mindennek az alapja a „határtalan” nevű meghatározatlan dolog, ami egyetlen ma létező anyaggal se azonos. Eredeti ősállapotban minden az örökké mozgó „határtalan” volt, majd az, saját belső sajátosságainak köszönhetően szerveződött a mai ismert anyagokba.
Idáig rendben van, logikus. Hiszen Thalész egy anyagot ad meg, míg Anaximandrosz felismeri, ez önmagában nem elég, nem magyaráz semmit, hiszen egy inert anyag nem lehet semminek se alapja, ezért lett a “határtalan” mint belső erő és egyben meghatározatlan anyag.
De itt jön a baj: a milétoszi iskola harmadik tagja: Anaximenész. Ő hirtelen visszatér Thalészhez, azt mondta, egy ősanyag van, csak az nem a víz, hanem a levegő.
Bárki aki ezt elolvasta, hallotta, mind csalódást érzett: miféle butaság ez? Mintha a Föld gömbölyűségének felfedezése után valaki azzal jönne: nem, a Föld nem gömbölyű, hanem kocka alakú. Lebegett a gondolat, s aztán visszazuhant a talajra! Miféle marha ez az Anaximenész, egyáltalán miért nincs elfeledve?
Dehát a könyvek 90 %-a ezt írja, szóval elhisszük. Lám pár ismert magyar filozófiatörténet mit ír:
Jól látható, egyedül a Boros-féle filozófiatörténeti könyv – Boros Gábor (szerk.): Filozófia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007., az illető részt Bene László docens írta, az ELTE főembere ókori filozófia tematikában – sejteti, ez nem tisztán így van.
Most csak ismert magyar könyveket tettem be, tehettem volna be másokat is. Én 5 nyelven vagyok képes olvasni problémamentesen (magyar, bolgár, spanyol, angol, orosz), mindegyik nyelven hasonlóak az arányok.
Bevallom, én is simán bevettem a fősodor szövegét, elnyomtam belső elégedetlenségemet.
Két hónapja jöttem rá az egésznek az abszurditására. Szoktam hallgatni, olvasni a témában előadásokat. A YT akgoritmusa elvezetett egy teljesen obskurus csatornához, ezernél kevesebb feliratkozóval. Ott is az algoritmus előhozott nekem egy 1600 ember által nézett videót, ahol egy tök ismeretlen orosz, a Szentpétervári Állami Egyetem oktatója felvette saját magát – iszonyúan amatőr minőségben, valószínűleg telefonnal – ahogy a diákoknak előad.
Ez manapság nagy divat Oroszországban. Egy rakás egyetemi oktató felveszi saját előadásait, egyesek rendesen videóként, majd ezeket szabadon közzé teszik. Az alap persze az, hogy mindig akad diák, aki titokban rögzíti az előadásokat, hiszen ez egy jó tanulási módszer (lásd, utazva újra lehet hallgatni, segíti a felkészülést ez a vizsgára), így jobb, ha ezt nyíltan maga a tanár csinálja.
Belehallgattam, s nem bírtam abbahagyni, végig hallgattam a több mint 1 órát, sőt aztán más előadásait is. Persze utána néztem ki az: 69 éves bácsika, közepes tudományos karierrel. A szovjet rendszerben tipikus volt: az ókorba kellett menekülni a marxizmus elől, ez volt ugyanis az a terület, ahol a legkevesebb pártutasítás volt hatályban. Újkori filozófiával pl. nem lehetett akkor foglalkozni, mert az abból állhatott csak nagyjából, hogy miért volt mindenben igaza Marxnak és miért tévedett mindenki más, ami ugye nem filozófia, hanem baromság.
Ez az ember olyan szinten érti a témát, ami tényleg ritkaság. Olyan mély értés van benne, mint amit a méltán híres angol filozófiatörténésznél, Arthur F. Holmesnál láttam. (Holmes esetében szerencsénk van, lejárt a szerzői jog, volt egyeteme, a Wheaton College feltette a teljes sorozatát a YT-ra.)
Szóval Muravjov felhívja a figyelmet arra, amire nem is kellett volna felhívni a figyelmet, mert ott van az eredetiben is. Pedig olvastam magam is az Angliában és az USA-ban máig népszerű, több évtizedes, de máig tekintélyes fő egyetemi tankönyvet, melyet a korai görög filozófiát tanulmányozó posztgraduális képzésben használnak, de nem figyeltem fel rá:
Szóval nem “levegő”, hanem “végtelen levegő”. Azaz a téma tovább gondolása, nem visszazuhanás a mocsárba. Thalész – ősanyag, elv nélkül, Anaximandrosz – meghatározatlan ősanyag elvvel, s íme Anaximenész – ősanyag és elv. S így még az az eddig teljesen zavaros elképzelés, hogy Püthagorsz Anaximenész hatása alatt állt is értelmet nyer.
Bizony, Oroszország tele van az ilyen rejtett tehetségekkel, akik azonban ritkán képesek hatni életükben. Sajátos orosz szellemi örökség ez: a nagy nevek haláluk után kezdenek “működni”.
Köszönet neked, YT-algoritmus!
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
