Egyre bizonytalanabbnak látszik a Fidesz helyzete az Európai Néppártban, az utóbbi napokban érdekes fordulatot vettek az események.
„Az Európai Néppártnak semmi köze a CEU-hoz” – ezt válaszolta Orbán Viktor hétfőn délután az újságíróknak, amikor az egyetem sorsáról kérdezték, majd kissé cinikus módon azt is hozzátette, hogy az intézmény jövőjét meghatározó döntést egyelőre azért nem hozta meg, mert „a jó munkához idő kell”. Mint ismert, a CEU vezetése korábban azt közölte, amennyiben a nyár közepéig nem kötik meg velük az egyetem továbbműködését biztosító szerződést, kénytelenek lesznek Bécsbe költözni, ahol egyébként már kaptak is egy ingatlant.
A fenti helyzet azt jelzi, hogy Orbán Viktor vagy nagyon magabiztos a Fidesz helyzetét illetően az Európai Néppártban (EPP), vagy esetleg már minden mindegy alapon arra készül, hogy úgyis távozik a Fidesz a frakcióból. A CEU ügyének rendezését ugyanis a tagság feltételéül szabták egyértelműen az EPP vezetői, Manfred Weber főtitkár korábban a Der Spiegelnek azt nyilatkozta, „nem kötelező EPP-tagnak maradni”, de ha Orbánék nem akarják, hogy kitegyék őket a pártcsaládból, akkor megnyugtató módon kell rendezniük az egyetem ügyét. Az Új Szónak egyébként a Fidesz több képviselője is azt mondta, biztosak benne, hogy lesz megállapodás, az egyetem egyik tanára viszont arról beszélt, meggyőződése, hogy Orbán Viktor el akarja űzni a CEU-t Budapestről.
A Fidesz helyzete régóta kényes a Néppártban, már többször felmerült, hogy felfüggesztik, esetleg megszüntetik a tagságát, igaz, ezeket egyelőre az EPP-ben is csak marginális helyzetű pártok képviselői javasolták eddig, például a Frank Engel luxemburgi európai parlamenti képviselő szólította fel korábban a Néppárt vezetését nyilvánosan is, hogy rúgják ki a Fideszt. Csakhogy az áprilisi budapesti választásokat és az újabb kétharmadot követően a Fideszben úgy látják, a párt helyzete megszilárdult, ráadásul a jövő évi EP-választásokon az eddigi 12 fideszes EP-képviselő helyett akár 15 helyet is megszerezhetnek a Magyarországnak járó 21-ből, ami még tovább növeli a befolyásukat, miközben az EPP liberális szárnyához tartozó és a Fideszt rendszeresen bíráló Benelux, skandináv tagpártok meggyengülnek.
Csakhogy ezt a kalkulációt felülírni látszanak az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel-, és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) hétfőn történtek. A LIBE ugyanis kétharmados többséggel szavazta meg, hogy az Európai Bizottság indítson vizsgálatot a magyar jogállamiság helyzetét illetően, ugyanis felmerül annak gyanúja, hogy Magyarországon rendszerszintű problémák vannak. A kétharmados arány azt jelenti, hogy a Néppártból is átszavaztak, ezt egyébként már akkor lehetett sejteni, amikor az EPP vezetése közölte: nem lesz kötelező frakció-állásfoglalás, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint. A lengyel Michal Boni és Julia Pitera, a portugál Carlos Coelho, a már említett Frank Engel, a holland Jeroen Leaners, a máltai Robert Metsola, a cseh Jaromir Štětina és a német Axel Voss érezte úgy, hogy már sok neki, amit a magyar kormány művel. A Népszava információi szerint ráadásul a Fidesz EP-képviselői még trükköztek is, hogy több legyen a nem szavazat: bár csak három teljes jogú magyar tagja van a LIBE-nek (a Fideszes Gál Kinga, a Most-Híd képviselője, Nagy József és az RMDSZ-színekben politizáló Sógor Csaba), a szavazásról hiányzó képviselők helyettesítésével még három magyar voksolhatott nemmel. A kétharmados arány így is optimizmussal tölti el a 7-es cikkely beélesítésében reménykedő képviselőket a plenáris ülésen várható szavazást illetően – és érthető módon komolyan növelheti a magyar kormány aggodalmait.
A helyzet így jelentősen megváltozhat a két héttel ezelőttihez képest, amikor még úgy tűnt, minden Orbán Viktor kezére játszik: a kormány hajlandó volt a Stop Soros törvénycsomagon változtatni a Velencei Bizottság előzetes állásfoglalásai után; kiderült, hogy Angela Merkel meghívta Orbán Viktort Berlinbe, miközben a német kormányon belüli viták alapján úgy látszott, Merkel törekvései megbuktak a közös európai menekültpolitika kidolgozására, az olasz kormány pedig bejelentette, hogy nem engedi kikötni az Aquarius nevű hajót, fedélzetén több száz menekülttel.
Ehhez képest a Velencei Bizottság végső jelentésében a Stop Soros hatályon kívül helyezésére szólította fel a kormányt, Merkel váratlan szövetségre lelt Olaszországban a menekültek kötelező elosztását illetően, és végül jött a már említett LIBE-döntés. Legfrissebb fejleményként pedig a CEU bejelentette, hogy meghirdeti a képzéseit a 2019–2020-as tanévre, vagyis mindenképpen maradnak Budapesten, így ha Orbán Viktor esetleg arra játszott volna, hogy a bizonytalanság miatt az egyetem vezetése maga dönt a távozásról, ez sem jött be. Ha a kormányfő ki akarja ebrudalni őket, kénytelen lesz maga döntést hozni erről, ez pedig egy olyan vörös vonal lenne, aminek átlépését, mint láttuk, a Néppárt vezetése egyáltalán nem tolerálná.
Ezek után kérdés, hogy a megváltozott helyzetre hogyan reagál majd a Fidesz. Orbán Viktor eddig híres volt arról, hogy mindig megérezte, meddig feszítheti a húrt egy-egy ügyben és mikor kell az utolsó pillanatban visszalépnie. Most lehet, hogy mégsem lesz más döntése, mint az önként bejelentett távozás az EPP-ből, hogy a kizárást elkerülje – ezt egyébként meg is pendítette nemrég, amikor arról beszélt, ha most kilépne, rögtön erős új frakciót tudna létrehozni a bevándorlásellenes pártokból.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
