Szeptember közepét írtunk. Sokadszorra ültem már az öreg akácfa alatt, háromlábú kisszékemen várva a szerencsét, hogy megpillanthatom. Megjelenéséhez ugyan nem sok reményt fűztem, mivel éppen érkezésemkor fejezték be a kukorica aratását a szomszéd dűlőben. A leshelyem felé ballagva teherautóval találkoztam, legalább a zörgést kihasználtam az elhelyezkedésre. Enyhe szél lengedezett, amely ronthatta az esélyeimet, de szerencsére nem a kukorica felé vitte a szagom.
Hírdetés
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
