Orbán és Fico a Béketanács mellett Trumpról is nagyon máshogy gondolkodik Tokár Géza2026. 01. 28., sze – 17:08
Bár Orbán Viktor és Robert Fico egymás közeli szövetségesei az Európai Unióban, az EU-tól kívülálló külpolitikai kérdésekben néha teljesen mást gondol a magyar és a szlovák kormány. Donald Trump személye lehet az egyik megosztó pont.
A Trump által kiötlött Béketanács fogadtatása jól mutatja, hogy mennyire más pályán manőverez a két politikus – az ötlet Orbán Viktornak látványosan tetszik a magyarországi kampányhajrában, Robert Fico viszont kimondottan megijedt tőle.
Trump Davosban alakította meg a Béketanácsot, tizenkilenc ország részvételével. A szerveződés apropója a gázai békefolyamat menedzselése, de az USA vezetőjének minden bizonnyal további tervei is vannak a testülettel, amit egyfajta alternatív nemzetközi szövetségként képzel el, egyértelműen a személyes vezetése alatt.
Orbán belement, Fico nem
Trump látszólag teljesen váratlan felvetésére a magyar kormány kiugróan lelkesen reagált. Orbán Viktor már Svájcban, január 22-én ott ült Trump mellett, hogy egyetlen uniós kormányfőként csatlakozzon a kezdeményezéshez (Bulgária helyzete különleges, ott ugyanis előrehozott választást tartanak). A lendület később sem csökkent: a Magyar Közlönyben rövid úton megjelent egy kormányhatározat a csatlakozásról és a kormány képviselői kivétel nélkül pozitívan nyilatkoztak a kezdeményezésről.
A túláradóan barátságos magyar reakciókhoz képest Szlovákia teljesen máshogy fogadta a felvetést. Pozsony valószínűleg eleve nem is kapott meghívót az első körbe, holott Robert Fico januárban találkozott Donald Trumppal és Washingtonban aláírt egy kulcsfontosságú energiamegállapodást.
Néhány nappal később azonban megerősítették, hogy Szlovákiára is vonatkozik Trump felkérése, Fico azonban hangsúlyosan állást foglalt a klasszikus biztonsági szervezetek fenntartása mellett: az ország célja az ENSZ Biztonsági Tanácsában való részvétel a következő pár évben. Szerdán pedig a kormányülésen hivatalosan is döntés született Szlovákia kimaradásáról, amit Andrej Danko SNS-elnök vagy Peter Pellegrini államfő mellett olyan kormányközeli szereplők is üdvözöltek, mint Ľuboš Blaha, a Smer öntörvényű baloldali EP-képviselője vagy Eduard Chmelár filozófus-ideológus.
Félelem és reszketés Trumptól
Szlovákia számára különösen kényelmetlenül alakult diplomáciai szempontból az elmúlt pár nap, ugyanis a Politico megszellőztette, hogy Trump a viselkedésével kimondottan rossz benyomást gyakorolt Ficóra a floridai találkozójuk idején. A szlovák kormányfő határozottan cáfolta a híresztelést és állította, konstruktív találkozót tartottak, de már korábban, a venezuelai válságra adott első reakciók idején is látszott, hogy egyáltalán nem számít Trump rajongójának. Fico Maduro elnök elrablása után is azzal dicsérte az Egyesült Államokat, értékeli Trump őszinteségét, mivel nyílt kártyákkal játszik.
Érdekesség, hogy a DenníkN a napokban megjelentette az Ipsos felméréseinek összehasonlítását – a közvélemény-kutató ügynökség ugyanis rendszeresen megkérdezi a választókat arról, miként tekintenek a világ vezetőire. Az eredmények szerint Trump szűk másfél év alatt eljátszotta a legnagyobb szlovákiai támogatóinak bizalmát is: a Smer és a Republika támogatóinak is nagyjából hatvan százaléka bízott az amerikai elnökben a hivatalba lépésének napján, ez azóta 15 százalékra zuhant.
Trump politikáját többen, többféle szempontból is bírálták: az amerikaellenességnek komoly gyökerei vannak a szlovák társadalomban. Az oroszokkal szimpatizáló válaszadók, az amerikai imperializmus újjáéledésétől félők és az európapárti lakosság más-más okokból, de bizalmatlanul szemléli az USA vezetőjének húzásait. Ilyen közegben pedig Robert Fico számára sincs értelme a végsőkig kitartani Trump mellett. Szlovákia így a látványos üzleti gesztusokon túl – mint a Westinghouse bevonására szolgáló energiaügyi egyezmény aláírása, vagy az autóipart sújtó tarifák elleni fellépés – nem fűződik érdeke az amerikai kapcsolatok ápolásához.
Magyarország kitart
Míg Szlovákiában Trump kapcsán korrigálta magát a politikai elit, Magyarországon láthatólag nincs irányváltás: az Orbán-kormány továbbra is az amerikai elnök kitartó szövetségese.
Ehhez a helyzethez bizonyára hozzájárul az is, hogy az országban választási kampány zajlik. Trump és Orbán kiváló kapcsolata világszinten is komoly tényezőnek mutatja Budapestet, ami kihasználható a választások előtt. Szerdán például a Newsweek nevezte az elemzésében a magyar miniszterelnököt Trump „kulcsfontosságú szövetségesének.” Trump ráadásul még a magyar kampány kulcsfontosságú szereplőjévé is válhat: a CPAC budapesti konferenciáját kevéssel a választások előtt szervezik meg, várhatóan egy amerikai sztárvendéggel.
A fentiek mellett a Fidesz magyarországi kampánya is amerikai mintákra, jó eséllyel amerikai tanácsadók bevonásával zajlik, a két politikus egymástól való távolodása megbontaná a kampány dinamikáját. Míg Szlovákiában kézenfekvőnek tűnik a változtatás, Magyarországon nem: Donald Trump személyében és a kijelentéseinek fogadtatásában aligha jut közös nevezőre a két ország.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovák kormány úgy döntött, egyelőre nem csatlakozik Donald Trump amerikai elnök Béketanácsához. Az egyik ok, hogy a konszolidáció miatt nem tudná befizetni az egymilliárd dollárt – áll a kormány által szerdán jóváhagyott anyagban.
„A kormány ülése egyértelmű és világos volt, egyhangú döntés fogatunk el arról, hogy Szlovákia nem csatlakozik a Béketanács Alapokmányához” – mondta Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter. Hozzátette, a tárcája támogatni fogja a Béketanácsot és figyelemmel követi a békefolyamat alakulását a Gázai övezetben.
Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter elmondta, Szlovákia minden békekezdeményezést támogat, de a Béketanács esetében bonyolult lépések sorozatáról lenne szó. „Jelenleg gyakorlatilag lehetetlen a csatlakozásunk” – tette hozzá.
„Szlovákia minden békekezdeményezést támogatni fog, amely stabilitást hozhat, és egyezik az 1945-ös ENSZ Alapokmány szellemével, amellyel két világháború szörnyűségei után sikerült megakadályozni a harmadik kitörését”
– szögezte le a szlovák kormány.
Azzal folytatta, a szlovák jogrend szerint az Alapokmány a Szlovák Köztársaság Alkotmányának megfelelő nemzetközi szerződés, amely alapján Szlovákia a nemzetközi szervezet tagja. Ilyen szerződést a parlamentnek kell jóváhagynia, majd ratifikálnia az államfőnek.
A kormány közlése szerint következetesen áll hozzá új globális biztonsági szervezetek létrehozásához, és annak a törekvésnek megfelelően értékeli ki azokat, hogy Szlovákia szeretne a 2028-2029-es időszakban az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává válni.
A kabinet szerint a nemzetközi jogból kiindulva aprólékosan kell elemezni az új nemzetközi kezdeményezéseket, például az ENSZ Alapokmány 103. cikke alapján. Aszerint például a Béketanácsban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek az ENSZ-ben vállalat kötelezettségekkel, illetve az utóbbi elsőbbséget élvez, amihez tartania kell magát Szlovákiának.
A kormány emlékeztetett, hogy Szlovákia korábban része volt a nemzetközi koalícióknak, amelyek az ENSZ felhatalmazása nélkül katonai beavatkozásokat hajtottak végre humanitárius és megelőző céllal Koszovóban és Irakban. „Ezek következményeként ma a nemzetközi és a humanitárius jog alapelveinek példátlan eróziójával szembesül a világ” – tette hozzá.
A Béketanács fő feladatai között lenne a stabilitás megteremtése, a megbízható és törvényes igazgatás helyreállítása és a tartós béke elérése a Gázai övezetben, és más fegyveres konfliktus által érintett vagy veszélyeztetett területeken. Ennek keretében békefenntartó tevékenységet folytatna. A Béketanács elnöke Donald Trump, ő küld meghívót a tagoknak. A tagság három évig lenne érvényes, az elnök dönthet a meghosszabbításáról. Az időkorlát alól kivételt képeznek azok a tagállamok, amelyek a tanács létrehozásának első évében egymilliárd dollárral támogatják a működését.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
