A szivárványszínű zászló kitűzése nagy vitákat váltott ki, amelyek mögött politikai motivációk is meghúzódnak. Egy önkormányzati rendelet szabályozza Budapest fellobogózását és annak kérdését, hogy egy másik zászló kitűzéséhez testületi jóváhagyás szükséges. Kérdés, hogy eleget tett-e a fővárosi vezetés ennek, mielőtt kikerült a szivárványszínű zászló a Fővárosi Önkormányzat épületére.
Törvény rögzíti, hogy a nemzeti lobogót állandó jelleggel ki kell tűzni egy közintézményen és annak tekintélyét és méltóságát meg kell őrizni – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! műsorában.
Arra a kérdésre, hogy milyen szabályozás vonatkozik egy kisebbség által használt szimbólum kitűzésére, a jogi szakértő elmondta, hogy a törvények kifejezett tiltást nem tartalmaznak
Egy 2016-os fővárosi önkormányzati rendelet kimondja, közgyűlési döntés kell, hogy megelőzzön egy olyan lépést, amikor egy másik zászló kitűzésére kerülne sor.
„Amennyiben ilyen döntés nem született, akkor önkényes döntésről van szó” – mondta. A fővárosi önkormányzat 2016-os rendelete nem terjed ki a reklám-, vagy hirdetési célú zászlókra, lobogókra.
Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy az EU egyik tagállamban, Romániában éppen ezzel az eszközzel akadályozták meg a székely zászló kitűzését. Keleti szomszédunknál reklámcélú lobogónak minősítettek egy nemzetalkotó kisebbség szimbólumát – mondta.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint nem kedvező a meleg kisebbségnek, hogy ilyen szintű vita alakult ki.
A téma demokráciaelméleti kérdéseket is felvet: a választók többsége nem biztos, hogy támogatja az adott városvezetés döntését, hogy kitűzze a szivárványos lobogót.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
