Péntek reggel Donald Trump az Egyesült Államok megválasztott elnöke kijelentette, hogy elkezdődött a közte és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozó előkészítése. Ha megvalósul, az egyeztetés fő témája az orosz-ukrán háború lezárása lesz.
„Találkozni akar, és mi felkészülünk”
mondta a republikánus szenátorokkal zajló összejövetel előtt Trump Mar-a-Lagoban.
„Putyin elnök találkozni akar. Ezt nyilvánosan is elmondta és ezt a háborút magunk mögött kell hagynunk. Ez egy véres káosz”
mondta Trump az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.
A megválasztott amerikai elnök pár nappal ezelőtt már célzott rá, hogy találkozóra kerülhet sor közte és Putyin között január 20-i beiktatása után.
Közben körvonalazódnak a Trump-adminisztráció fő programprioritásai is. Bár alapvetően Amerika-központú program várható, több dolog Európát is nagyban érinteni fogja. A program migrációellenes korlátozásokat tartalmaz majd, valamint az amerikai munkahelyek védelmét (értsd: protekcionista gazdaságpolitikát) és az energiapolitikát.
Az orosz-ukrán háború lezárását illető konkrét tervek tekintetében Keith Kellog különleges megbízottra kell figyelni, akinek az a feladata, hogy segítse Trumpot az orosz-ukrán konfliktus kezelésében.
Kellog korábban, nagyjából egy éve már nyilatkozott az orosz-ukrán háború kapcsán. Akkor az volt a véleménye, hogy az USA-nak fel kell függesztenie Ukrajna támogatását mindaddig, amíg Kijev le nem ül tárgyalni Oroszországgal. Ez magyarul annyit jelent, hogy előbb Ukrajnát kell kényszeríteni a tárgyalásokra, de a tárgyalások alatt az alkupozíció érdekében nem lehet kizárni az USA támogatásának növekedését sem. A helyzet annyival bonyolultabb az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, hogy az oroszok igen nagy lendületet vettek és felgyorsult előrenyomulások a keleti fronton.
Azt is érdemes kiemelni, hogy a „területért béke” nyugati elképzelés valószínűleg nem fog beválni. Az oroszoknak ugyanis ez sosem területekről szólt, sokkal inkább arról, hogy Oroszország közvetlen szomszédságában ne legyen a NATO kezén ekkora felvonulási területen egy akkora hadsereg, mint az ukrán, amely nyugati támogatásból vált ütőképessé. A háború célja az ukrán hadsereg felmorzsolása volt. Ez a cél nem teljesült maradéktalanul még a hatalmas ukrán veszteségek ellenére sem. Ez az oka annak, hogy Kijev továbbra is azt állítja, mindössze alig 50 ezer katonát vesztett a háborúban – ami nyilvánvaló hazugság.
körkép.sk
nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
