Nyolcnaponta írták át a tavalyi büdzsét, minden huszadik forintot átirányították

Összesen 2212 milliárd forintot, a 2025-ös költségvetés kiadási főösszegének 5 százalékát mozgatták át kormányhatározatokban – szedte össze a HVG360. Az összesen 46 módosítás azt jelenti, hogy

az Országgyűlés által elfogadotthoz képest Orbán Viktorék átlagosan 7 nap 22 óránként mozgatták meg adóforintjainkat.

A lap azt is összegyűjtötte, hogy

– 2021-es költségvetést 85-ször írták át, vagyis átlagosan 4 nap 7 óránként,

– a 2022-est 61-szer (átlagosan 5 nap 23 óránként),

– a 2023-ast 55-ször, tehát 6 nap 15 óránként, azt is beleértve, amikor két nappal az év vége előtt az eredetit visszavonták és újraírták,

– 2024-ben viszont már csak 37-szer, azaz 9 nap 21 óránként (ráadásul az 366 napos év volt).

A legnagyobb összegű pozitív átcsoportosítás a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot illette meg, ők az eredeti elképzelésekhez képest 101 milliárd forinttal többet költhettek el tavaly közbeszerzésekre. Az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” elnevezésű projektre pedig 82 milliárd forinttal több mehetett.

A mohácsi Duna-híd építésére 64,2 milliárd forint pluszt talált a kormányzat, holott a híd forgalmi hatékonysága igencsak megkérdőjelezhető.

Ezt a Nemzeti Tőkeholding Zrt. tőkealapokkal kapcsolatos tulajdonosi kiadásai követik 35 milliárd forinttal, majd szorosan mögötte a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása követi 34,9 milliárd forinttal. Az eredeti tervekhez képest 30,3 milliárd forinttal többet kapott a Klebelsberg Központ, ezt 29,5 milliárddal követi a „háborús költségnövekménnyel érintett közúti projektek” elnevezésű előirányzat.

Hírdetés

26,8 milliárd forint plusz ütötte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok markát a közös pénzünkből, 26,6 milliárddal több ment nemzetközi szerződésen alapuló vasúti fejlesztésekre, ami a gyakorlatban az elsősorban kínai érdekeket szolgáló Budapest–Belgrád vasútvonalat jelenti. 26,1 milliárd forint plusz jutott a Beruházási Alapba, ennek ellenére a beruházások a bányászbéka feneke alatt vannak.

Ezen felül kereken 26 milliárd forinttal többet költhetett el Rogán Antal „kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra”, azaz propagandára.

Az elvonások közül a közlekedési közszolgáltatások energiaköltségének támogatása szenvedte el a legnagyobb mínuszt, 37 milliárd forintot, itt valószínűleg az üzemanyag- és energiaárak csökkenése lehet a támogató tényező. Majd a beruházásösztönzési célelőirányzat következik mínusz 34,4 milliárd forinttal, ez azonban valószínűleg vállalkozói beruházásokra történt átcsoportosítást jelent.

Vasúti fejlesztésekre 16,1 milliárddal kevesebb pénzt kapott a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM).

9 milliárddal kevesebb jutott a Debrecen Ipari Parkhoz kapcsolódó közúti beruházásokra, és a Hungaroring Zrt. is 8,3 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatott tavaly. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) beruházások előkészítésére is az eredeti tervekhez képest 8 milliárddal kevesebbel számolhatott.

Az ÉKM-től, konkrétan a fenntarthatósági és modernizációs vasúti fejlesztésektől vontak el 7 milliárd forintot,

és az NGM-hez kapcsolódik az is, hogy a tőkealapok feletti tulajdonosi joggyakorlatához kapcsolódó kiadásokat is megvágták 6,5 milliárd forinttal.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanberuházásaira, illetve az ÉKM ipari parki és térségi infrastruktúra-fejlesztésére egyaránt 5,1-5,1 milliárddal kevesebb jutott. A Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez kapcsolódó közúti beruházásoktól 3,6 milliárdot vontak el, és 2,4 milliárddal kevesebből gazdálkodhattak a Nemeskürty István Tanárképző Kar létesítésével kapcsolatban is.

Két kulturális területen is jelentősen megszorított a kormányzat:

a Miniszterelnökség kulturális értékmegőrző beruházásait 2,8 milliárd, az ÉKM kulturális értékmegőrző beruházásait pedig 2 milliárd forinttal vágták meg.

Bár a tavalyi büdzsét kivételesen nem tavasszal, hanem Donald Trump megválasztását követően, a háború lezárásának és a béke reményében csak 2024. december 20-án fogadták el, mégis óriási pénzeket kellett átmozdítani, és így is 5 százalék lett az államháztartás hiánya.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »