Az ukrán kormány módszeresen gyengítette a külföldi segélyekből finanszírozott állami vállalatok felügyeletét, aminek következtében a korrupció még az Oroszországgal vívott háború ideje alatt is virágzott az országban. Ez derül ki a The New York Times (NYT) tényfeltáró cikkéből, amely dokumentumokra, valamint mintegy 20 ukrán és nyugati tisztviselővel készített interjúra támaszkodik.
Amikor az orosz csapatok 2022. február 24-én megtámadták Ukrajnát, Kijev nyugati szövetségesei komoly dilemmával szembesültek: hogyan juttassanak el euró- és dollármilliárdokat a védekező kormánynak anélkül, hogy a pénz korrupt menedzserek és állami hivatalnokok zsebében tűnne el. A tét hatalmas volt, hiszen a kulcsfontosságú hadiipari és stratégiai ágazatokat – mint az áramelosztás, a fegyverbeszerzés és a nukleáris energia – olyan állami vállalatok uralták, amelyek éveken át a hazai elit „malacperselyeként”, kifizetőhelyeként működtek.
Látszatfelügyelet
A pénzügyi források védelme érdekében az Egyesült Államok és az európai országok szigorú felügyelethez kötötték a támogatást. Azt követelték Ukrajnától, hogy engedjen külső szakértőket a felügyelőbizottságokba, akik ellenőrizhetik a kiadásokat, kinevezhetik a vezetőket és megakadályozhatják a visszaéléseket. A NYT nyomozása azonban arra jutott, hogy az elmúlt négy évben az ukrán kormány szisztematikusan szabotálta ezt a kontrollt, teret engedve a korrupciónak.
Volodimir Zelenszkij elnök adminisztrációja a lap szerint lojális embereket ültetett a testületekbe, egyes helyeket betöltetlenül hagyott, vagy egyszerűen blokkolta a bizottságok felállítását. A kijevi vezetés még a vállalatok alapszabályát is átírta, hogy korlátozza a felügyeletet, fenntartsa a kormányzati kontrollt, és lehetővé tegye több százmillió dollár külső ellenőrzés nélküli elköltését.
Gigamutyi az állami energiavállalatnál
A felügyelőbizottságoknak kulcsfontosságú szerepük lenne: független, gyakran külföldi szakértők bevonásával kellene felülvizsgálniuk az állami cégek stratégiai döntéseit. Jelenleg azonban épp ezek a testületek állnak a Zelenszkij-kormányt érintő korrupciós botrány középpontjában. Az ukrán korrupcióellenes hatóságok ugyanis azzal vádolják az elnök közvetlen környezetét, hogy 100 millió dollárt szivattyúztak ki és mostak tisztára az állami tulajdonú Enerhoatom atomerőmű-üzemeltető vállalaton keresztül.
Bár a Zelenszkij-adminisztráció az Enerhoatom felügyelőbizottságát hibáztatta a korrupció meg nem akadályozásáért, a NYT megállapította, hogy valójában épp az elnök kormánya tette működésképtelenné a testületet.
Nem csak az Energoatom esett el
A dokumentumok és a felügyelőbizottságokkal együttműködő, vagy azokban tevékenykedő tisztviselők beszámolói alapján a lap nemcsak az Enerhoatomnál, hanem az állami áramszolgáltatónál (Ukrenerho) és a hadsereg beszerzési ügynökségénél is politikai beavatkozást tárt fel. Zelenszkij egyik, neve elhallgatását kérő tanácsadója elzárkózott a kommentártól, mondván, a felügyelőbizottságok nem tartoznak az elnök felelősségi körébe.
A lap szerint az európai vezetők évek óta bírálják, de kényszerűségből tolerálják az ukrán korrupciót, azzal érvelve, hogy az orosz invázió elleni küzdelem támogatása mindent felülír.
A pénzcsapok tehát akkor is nyitva maradtak, amikor Ukrajna aláásta a külső ellenőrzést. „Fontos számunkra a jó kormányzás, de ezt a kockázatot vállalnunk kell” – nyilatkozta Christian Syse, Norvégia ukrajnai különmegbízottja. Hozzátette: „Azért, mert háború van. Mert érdekünk Ukrajna pénzügyi támogatása. És mert Ukrajna Európát védi az orosz támadásoktól.”
Körkép-vélemény:
Tegyük hozzá, hogy a NYTimes cikke erősen alibista. Ugyanazok a politikusok ítélik el ugyanis az ukrán korrupciót, akik korábban fedezték, és akik ma a háborúra hivatkozva nyíltan elismerik a korrupció fedezését, és szinte bevallják, hogy ezután is takargatni és mentegetni fogják a felelősséget, csak azért, mert háború van (és mert ők is jól járnak a kétes ügyletekkel, mert a világ már csak ilyen). De ugyanilyen köpönyegforgató maga a New York Times is, hiszen egyike azoknak a „releváns” lapoknak, akik Ukrajna feltétlen és korlátlan támogatását letuszkolták a hétköznapi embere torkán. Most arról a korrupcióról ír ez a lap leleplező cikket, amely nem történt volna meg, ha ő maga nem nyomja el az ukrán korrupcióról szóló kijelentéseket és nem bélyegzi dezinformátoroknak azokat, akik szerint Ukrajnában nagy a korrupció.
Zelenszkij harapófogóban
Az Enerhoatom esete iskolapéldája annak, hogyan akadályozták az ukrán vezetők a korrupcióellenes erőfeszítéseket. A kormány késleltette a felügyelőbizottság létrehozását, majd amikor végre megalakult, egy helyet üresen hagytak, ezzel akadályozva a döntéshozatalt. Normális körülmények között a testület megakadályozhatta volna azt a szintű korrupciót, amit a hatóságok most lepleztek le: a nyomozók szerint a beszállítóknak a szerződéses összeg akár 15 százalékát is vissza kellett osztaniuk kenőpénzként.
Zelenszkijt 2019-ben részben korrupcióellenes ígéretekkel választották meg (és mellesleg békét is ígért, amire a NYTimes cikke már nem tér ki…). A 2022-es invázió után azonban a fegyverbeszerzések felgyorsítása és a katonai titkok védelme érdekében lazított a szabályokon, és olyan politikusokkal, üzletemberekkel kezdett együttműködni, akiket korábban bűnözőnek nevezett.
Az Enerhoatom-botrány politikailag gyengíti az elnököt, és megkérdőjelezi Ukrajna EU- és NATO-csatlakozási törekvéseit is, mivel mindkét szervezet vonakodik befogadni egy korrupciótól sújtott országot. Ha Kijev nem szorítja vissza a visszaéléseket, a háború utáni újjáépítéshez szükséges százmilliárdok is veszélybe kerülhetnek. „Nagyobb lesz a vonakodás a jelentős finanszírozás biztosítására” – figyelmeztetett Arvid Tuerkner, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ukrajnai igazgatója.
Az úgynevezett „Mindicsgate” ügyben jelenleg nyolc személy ellen emeltek vádat többek között sikkasztás, pénzmosás és jogtalan gazdagodás miatt. Köztük van Timur Mindics, Zelenszkij korábbi üzlettársa is. Andrij Jermak, az elnök „jobbkeze” lemondott, miután házkutatást tartottak nála, bár vádat egyelőre nem emeltek ellene. Olekszij Csernyisov volt miniszterelnök-helyettest pedig azzal vádolják, hogy több mint 1,3 millió dollár kenőpénzt fogadott el.
Körkép.sk, Teraz.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Peter Morrison
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
