Eltér Izrael és az Egyesült Államok elképzelése a háború utáni gázai övezeti rendezésről Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint.
Netanjahu kedden közzétett egy videót, amelyben azt mondta, "igen, vannak nézeteltérések a Hamász utáni napokról, és remélem, hogy ebben is sikerül megegyeznünk".
"Nagyon nagyra értékelem az amerikai támogatást ahhoz, hogy megsemmisítsük a Hamászt, és hogy visszakapjuk az általa túsznak elhurcolt embereket" – mondta. "A Joe Biden amerikai elnökkel és munkatársaival folytatott intenzív beszélgetés után teljes támogatást kaptunk a szárazföldi harcokhoz és a háború leállítására irányuló nemzetközi nyomás megfékezéséhez" – tette hozzá.
Azt is megjegyezte ugyanakkor, "szeretném egyértelművé tenni álláspontomat: nem engedem, hogy Izrael megismételje Oslo hibáját. Nem engedem, hogy állampolgáraink és katonáink óriási áldozatai után olyanokat engedjünk be Gázába, akik terrorizmusra oktatnak, támogatják és finanszírozzák a terrorizmust. Gázát nem fogja irányítani sem a Hamász, sem a Fatah".
Az Izrael és a palesztinok között 1993-ban létrejött Oslói Megállapodások indították el a felek közötti megbékélési folyamatot, teremtették meg a korlátozott palesztin autonómiát Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Az Izrael mellett egy palesztin állam létrehozására – amelynek alapja az ENSZ Közgyűlésének 1947-es terve volt Palesztina felosztására – már az 1991-es madridi konferencián történtek erőfeszítések, de végső megállapodást soha nem sikerült erről elérni.
Borrell: a gázai pusztítás mértéke példa nélküli a történelemben
A gázai pusztítás mértéke példa nélküli a történelemben, ha összehasonlítjuk azzal, ami a második világháborúban lebombázott német városokban történt, akkor azt mondhatjuk: nagyobb, mint Drezdában, Kölnben, és hasonló ahhoz, ami Hamburgban történt, ahol az épületek és az infrastruktúra kétharmada megsemmisült – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Strassburgban.
Borrell az uniós parlament gázai helyzettel kapcsolatos plenáris vitájának keretében elmondta: a halálos áldozatok számát még nem lehet teljes pontossággal megbecsülni, de lehet akár 20 ezer is. "Már többször is rámutattam, hogy ezt a borzalmat nem lehet igazolni azzal a szörnyűséggel, amelyet a Hamász terroristái követtek el a gázai határhoz közeli kibucok ellen Izraelben" – nyomatékosította a főképviselő.
Borrell szerint más módon kell harcolni a Hamász ellen: "Ha erkölcsileg nézzük, kell lennie egy alternatívának annyi ártatlan ember halálával szemben. Sajnos, amit tapasztalunk, azt nem lehet igazolni. Nem lehet azzal igazolni, hogy a Hamászt meg kell semmisíteni, mert emberi életek és pusztítás az ára" – hangoztatta.
A főképviselő elismerte, hogy az EU-n belül is van megosztottság, olyan kérdésekben, mint például a tűzszünetre vonatkozó kérés, amelyet ENSZ Biztonsági Tanácsában az amerikai vétó miatt elutasítottak. Borrell szerint nem jogos az António Guterres ENSZ-főtitkárt ért bírálat, azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Alapokmányának egy cikkelyét használta fel arra, hogy felhívja a figyelmet a gázai helyzetre."Lehet egyetérteni vagy érvelni a felhívás tartalma ellen, de nem lehet azt mondani, hogy a főtitkár a Hamász terrorista csoport javára dolgozik. Ezek olyan kijelentések, amelyeket határozottan visszautasítok" – szögezte le.
Borrell szerint Izrael biztonságát nem lehet katonai úton megteremteni, ehelyett olyan politikai struktúrákra van szükség, amelyek lehetővé tennék, hogy a palesztin népnek saját állama legyen.
Megerősítette, hogy elítéli a Hamász támadásait, és a túszok szabadon bocsátására szólított fel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legsürgetőbb dolog megakadályozni, hogy életek vesszenek el, és sürgősen politikai megoldást kell találni a konfliktus lecsillapítására.
"Sajnos Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu ismételten a politikai megoldás ellen szólal fel" – jegyezte meg.
Borrell rámutatott, hogy a nemzetközi közösség túlnyomó többségében, az EU pedig egyhangúlag a kétállami megoldást támogatja.
"Gáza földi pokol"
Az ENSZ szakosított szervezetei szerint a Gázai övezeti civil lakosság "földi poklot" él át, és napról napra reménytelenebb körülmények között próbál menekülni a bombák elől.
A civil lakosokat egyre súlyosabb éhínség sújtja – közölte az Élelmezési Világprogram (WFP), amely szerint a lakosság fele éhezik.
Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részének legnagyobb városában, amelyet az izraeli csapatok a múlt héten kezdtek ostromolni, lakosok elmondták, hogy a harcok kedden a városközpontra összpontosultak. Egy szemtanú elmondta, hogy reggel harckocsikat vonultattak fel abban az utcában, amelyben Jahja Szinvár, a Hamász gázai övezeti vezetőjének a háza áll.
Hán-Junisztól délre, Rafahban egészségügyi tisztviselők szerint 22 ember – közöttük gyerekek – haltak meg házakat ért légicsapásban. A mentők kutatnak további áldozatok után a romok alatt.
Lakosok elmondták, hogy a Rafah elleni keddi tüzérségi támadás az elmúlt napok legsúlyosabb támadása volt, pedig az izraeli hadsereg még novemberben arra utasította a lakosokat, hogy biztonságuk érdekében oda meneküljenek. Egy helyi lakos, Mohammed Obaid, aki a romokat vizsgálta, elmondta: a gázaiak éhségtől és szomjúságtól szenvednek. "Nincs áram, nincs üzemanyag, nincs víz, nincs gyógyszer" – mondta.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) közölte, hogy korlátozott segélyszállítmány érkezik Rafah környékére, de "az elmúlt napokban a Gázai övezet minden részében leállt a segélyek osztása az ellenségeskedések hevessége és a főutakon a közlekedés korlátozása miatt".
A térségbe látogató Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztinokat segítő ügynökségének (UNRWA) igazgatója kijelentette: Gáza "földi pokol".
Az emberek az utcán élnek, és mindenben hiányt szenvednek. Biztonságért és ennek a földi pokolnak a végéért könyörögnek" – írta az X közösségi portálon Lazzarini.
Asraf al-Kudra, a gázai egészségügy-minisztérium szóvivője közölte, hogy az izraeli erők a Gázai övezet északi részén lévő Bét-Jahíjában található Kamal Advan kórházat ostromolták kedden, és az épület udvarán körül vették a férfiakat, közöttük az egészségügyi személyzet tagjait. A kórház igazgatója szerint az intézményben háromezren vannak menekültként. A harcok során támadás érte a szülészetet, és két kismama meghalt – közölte hétfőn az OCHA.
Richard Peeperkorn, az Egészségügyi Világszervezet gázai és ciszjordániai képviselője elmondta, hogy a WHO a gázai egészségügyi minisztérium kérését mérlegeli, amely a kórház páciensei és személyzete esetleges evakuálásához kért segítséget. A WHO vasárnap közölte, hogy Gázában nő a betegségek kockázata, miközben az egészségügyi intézmények kapacitása a konfliktus előttinek a harmadára csökkent.
Peeperkorn elmondta, hogy tizenegy gázai kórház, azaz a kórházak egyharmada maradt részben működőképes a konfliktus 66 napja után.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
