A Beneš-dekrétumok mai alkalmazása súlyosan sérti az európai alapértékeket – erről beszélt Tárnok Balázs jogász, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) alelnöke a Pátria Rádió szerda reggeli műsorában. A szakember szerint Szlovákiában ma is zajlanak etnikai alapon végrehajtott földelkobzások, amelyek jogállamisági és emberi jogi szempontból is elfogadhatatlanok.
Ma is zajló konfiskációk
Tárnok Balázs hangsúlyozta: nem történelmi vitáról, hanem jelen idejű jogsértésekről van szó.
„Ma Szlovákiában pusztán azon az alapon vesznek el földeket emberektől, hogy a felmenőik magyarok vagy németek voltak. Ez a gyakorlat teljes mértékben szemben áll minden alapvető európai értékkel”
– fogalmazott.
Mint elmondta, 2019 óta több mint ezer hektárnyi földet koboztak el, jelentős gazdasági értékben, miközben a szlovák állam következetesen azt kommunikálja, hogy a Beneš-dekrétumoknak nincs jelenkori joghatásuk.
„Szlovákia azt állítja, hogy ezek a jogszabályok ma már nem alkalmazhatók, holott pontosan tudjuk, hogy ez nem igaz. A földelkobzások zajlanak, dokumentálható módon”
– mondta.
Nacionalista védelem egy vitatott gyakorlat körül
A FUEN alelnöke szerint különösen visszás, hogy a kormány nacionalista érvekkel próbálja védeni a gyakorlatot.
„Egy furcsa helyzet alakult ki: a szlovák kormány nacionalista retorikával véd egy alapvetően korrupciós mechanizmust”
– fogalmazott.
Tárnok Balázs úgy látja, a belpolitikai térben nehéz áttörést elérni, ezért kulcsszerepe van a nemzetközi nyilvánosságnak.
„Ha Szlovákiában a nacionalista reflexek erősödnek fel, akkor a nemzetközi közvélemény nyomása az egyetlen eszköz, amiben reálisan bízhatunk”
– tette hozzá.
A Magyar Szövetség kulcsszerepe
A beszélgetésben hangsúlyosan szó esett a Magyar Szövetség felelősségéről is. Tárnok Balázs szerint a felvidéki magyarság legitim politikai képviselete nélkül nem várható érdemi uniós reakció.
„A felvidéki magyarság legitim politikai képviselete a Magyar Szövetség, ezért elsődlegesen neki kell az európai intézmények figyelmét felhívnia arra, milyen gyakorlat zajlik Szlovákiában” – mondta. Mint jelezte,
a Magyar Szövetség javaslatára került az ügy a FUEN elnöksége elé, amely ezt követően nyilvánosan is kiállt az érintettek mellett.
„Az európai intézmények problémája nem a rosszindulat, hanem az információhiány. Ha ezt az információtöbbletet biztosítani tudjuk, akkor elérhető az uniós fellépés” – hangsúlyozta.
Uniós ügy lehet a Beneš-dekrétumok alkalmazása
Tárnok Balázs szerint a kérdés messze túlmutat a kisebbségi jogokon.
„Ez nem kizárólag kisebbségi jogi kérdés, hanem jogállamisági, emberi jogi és akár uniós piaci szabadságokat érintő probléma is”
– fogalmazott.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a földelkobzások uniós forrásokat is érintenek, az Európai Uniónak már nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége is lenne a fellépés.
„Ha bebizonyosodik, hogy uniós pénzek is érintettek voltak, akkor az Uniónak kötelező kivizsgálnia az ügyet”
– mondta.
A FUEN alelnöke szerint a cél az, hogy a Beneš-dekrétumokról szóló vita kikerüljön a nacionalista belpolitikai keretből, és szakmai, jogállamisági alapon folytatódjon tovább. Ez szerinte nemcsak a felvidéki magyarság, hanem minden, az európai alapértékek mellett elkötelezett polgár közös ügye.
SZE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
