Németország ismét a sorkötelezettséget fontolgatja

Németország ismét a sorkötelezettséget fontolgatja

A hadseregnek még a jelenlegi 183 ezer fős létszám fenntartása is gondot okoz, 2031-ig mégis 203 ezerre kívánják növelni a csapatok létszámát. Boris Pistorius védelmi miniszter a svéd modellt követné. A német hadsereg akut létszámhiányára való tekintettel a kötelező katonai szolgálat visszaállítását mérlegeli a német védelmi miniszter, aki leginkább a svéd modell bevezetését követné.

„Ott minden fiatal férfit és nőt besoroznak, de csak egy kiválasztott részük teljesíti végül az alapszintű katonai szolgálatot. Hogy valami ilyesmi nálunk is elképzelhető lenne-e, az is része ezeknek a megfontolásoknak.”

– mondta Boris Pistorius a Welt am Sonntagnak, hangsúlyozva, hogy minden lehetőséget megvizsgálnak. „De bármely modellhez politikai többségre is szükség van” – tette hozzá. Németországban 2011-ben, 55 év után függesztették fel a kötelező katonai szolgálatot. Pistorius ezt már röviddel hivatalba lépése után olyan hibának nevezte, amelyet nem lehet egy szempillantás alatt korrigálni. Olaf Scholz szövetségi kancellár februárban azonban elutasította a kötelező katonai szolgálat visszatéréséről szóló vitát.

Hírdetés

A koalíciós liberálisok is ellenérzésüket fejezték ki az elképzeléssel szemben. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, az FDP védelmi politikusa közölte:

  „Elutasítom a hadkötelezettség újbóli bevezetését. Nincsenek laktanyáink hozzá, nincs elegendő személyzetünk a kiképzéshez, és már régen csökkentettük a kötelező katonai szolgálatra szánt egyéb forrásokat.”

Pistorius szerint annak idején voltak ugyan jó okok a hadkötelezettség felfüggesztésére, utólag visszatekintve azonban ez szerinte hiba volt. Mostani újbóli bevezetése strukturális, alkotmányos és politikai szempontból is nehéz lenne – ismerte el, ezért különböző modelleket vizsgál. A koalíció azon döntésére, hogy a Bundeswehr 2024-es költségvetéséből félmilliárd eurót lefaragnak, Pistorius úgy reagált: „500 millióról lemondani fáj, de az adott körülmények között még elfogadható”. Mint elmondta, Scholz kancellárral abban állapodtak meg, hogy ez a döntés csak 2024-re vonatkozik majd.

Euronews


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »