Nem minden akció jelent valódi megtakarítást

Nem minden akció jelent valódi megtakarítást

Nem minden akció jelent valódi megtakarítást Hegedűs Norbert2025. 12. 31., sze – 09:05

Az ünnepi időszak végeztével megkezdődött az év végi készletkisöprés, amikor a boltok jelentős árengedményekkel próbálják költekezésre motiválni a polgárokat. Ezek a kedvezmények azonban nem mindig jelentenek valódi megtakarítást.

Karácsony után hagyományosan ismét megtelnek a bevásárlóközpontok. Néhányan a megcsappant készleteiket szeretnék feltölteni, míg másokat elsősorban az ilyenkor kezdődő leárazások vonzanak. Az árleszállítás oka egyértelmű, a kereskedők ezzel a módszerrel igyekeznek mielőbb megszabadulni azoktól a termékektől, amiket az ünnepek előtt nem sikerült eladniuk.

„Ha valaki szezonális dekorációkat, téli viseletet és cipőket, esetleg ajándékcsomagokat árul, az tavasszal és nyáron biztosan nem tudja majd értékesíteni ezeket a termékeket. A legnépszerűbbek általában a ruhaneműk, az elektronika, de a fogyasztási cikkek is kelendőek. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy sokan inkább ilyenkor, utólag szerzik be a szeretteiknek szánt meglepetéseket, esetleg ebben az időszakban próbálják a lehető leghatékonyabban elkölteni a kapott készpénzt” – magyarázta Marek Petrovič marketingszakember.

Fő a tudatosság

Bár a karácsonyfa alatt talált bankjegyek és a kedvezmények kombinációja sokakat meggondolatlan költekezésre késztethet, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy még a könnyen jött pénzzel is érdemes jól gazdálkodni, és elsősorban olyan dolgokat vásárolni, amikre valóban szükségünk van. 

„Ilyenkor azokat a termékeket tanácsos beszerezni, amiket korábban már kinéztünk magunknak, de teljes áron túl drágának találtuk őket. Semmiképpen nem ajánlatos vakon vásárolni, és olyasmiket a kosárba helyezni, amik első pillanatban jó ötletnek tűnhetnek, később viszont rájönnénk, hogy teljesen feleslegesek” 

– hangsúlyozta Eva Sadovská, a WOOD & Company elemzője, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az anyagi nehézségek általában nem a drágább tételek beszerzéséből eredeztethetőek, hanem az impulzív döntésekből. 

„Például a mosógép meghibásodása esetén nem szükséges azonnal újat venni, esetenként a javíttatás sokkal költséghatékonyabb. Ugyancsak nem kötelező évente mobiltelefont váltani csak azért, hogy a legújabb modellt birtokoljuk. Ha mégis szükségét érezzük a cserének, akkor érdemes a saját hatáskörünkben egy kisebb piackutatást végezni, tehát áttekinteni, hogy hol mennyibe kerül az adott termék. A konkrét összeget pedig még az árleszállítások idején se hagyjuk figyelmen kívül, mivel a kedvezményekre figyelmeztető feliratok nem mindig jelentenek egyet azzal, hogy az adott árucikk valóban olcsóbb” – adott néhány hasznos tanácsot Matej Dobiš, a Finančný Kompas ügyvezető igazgatója.

Hírdetés

Kapcsolódó cikkünk

Egyre többen kérnek tanácsot a karácsonyi ajándékvásárlás ügyében is a mesterséges intelligenciától. Korábban a családon belüli puhatolózás vagy a baráti körben való faggatózás volt a jellemző ezen a téren, később jött az internetes böngészés, most pedig már az AI kap egyre komolyabb szerepet – derült ki a Go4insight ügynökség felméréséből, melyet 1000 megkérdezett bevonásával végzett október 30-a és november 13-a között.

„A felmérés szerint a lakosság 48%-a használja aktívan, hetente többször az AI-t. A kevésbé aktív felhasználók aránya 15%” – közölte a Go4insight. A férfiak aktívabbak, mint a nők, főleg a 40 évnél fiatalabbak. Jellemzően magasabb végzettségűek, jól keresnek, városlakók. Ezen kívül nagyon nagy arányban használják a mesterséges intelligenciát a diákok. 

„Elsősorban a vásárlási szokásokra és az AI használatára voltunk kíváncsiak a felmérés során” – közölte Rastislav Kočan, a Go4insight munkatársa. 

A lakosság 31%-a használja legalább havonta egyszer a mesterséges intelligenciát az áruk vagy szolgáltatások kiválasztásánál. Itt is a férfiak vannak többségben, de nincsenek akkora fölényben. A tipikus igennel válaszoló itt is 40 év alatti, magasabb végzettségű, és az átlagnál jobban keres.

Érdekesség, hogy egyes árufajták kiválasztásánál jobban bíznak az emberek a mesterséges intelligenciában. „Például elektortechnikai, műszaki cikkek vásárlásakor sokkal többen adnak az AI tanácsaira, mint táplálkozáskiegészítők vásárlásánál vagy a biztosítás kiválasztásánál – tette hozzá a felmérést készítő ügynökség.

Tűzzünk ki célokat

Az impulzív döntések nemcsak a felesleges tárgyak felhalmozásához, hanem a pénzügyi gondok kialakulásához is nagyban hozzájárulnak. A nem tervezett kiadások ugyanis igen negatívan befolyásolhatják a családi költségvetést. A szakértők szerint a megoldás ebben az esetben is a tartalékképzés. 

„Ha valaki egy hónapban átlagosan 1500 euró körüli összeget keres, akkor legalább 4500 euró spórolással kellene rendelkeznie” – jegyezte meg Dobiš, hogy az új esztendő közeledtével minden háztartásnak érdemes felülvizsgálnia a bevételei és a kiadásai mérlegét. 

„Drasztikus változtatások helyett kezdjük kicsiben. Kiváló alternatív megoldás lehet, ha egy adott időszakban a bankkártyánkat használjuk minden fizetéskor. Ennek köszönhetően a hónap végén különösebb erőfeszítés nélkül át tudjuk tekinteni az összes költésünket, és felülvizsgálhatjuk, hogy minden tétel szükséges-e. Amennyiben felesleges dolgokat találunk, azokat azonnal kihúzhatjuk a listáról. Ezzel a technikával pedig gyakorlatilag percek alatt tehetünk félre némi pénzt” – zárta a Finančný Kompas ügyvezető igazgatója, aki arra is rámutatott, hogy a statisztikai adatok tanulságai szerint az ország lakosainak pénzügyi tudatossága évről évre javul. A gyakorlatban ez egyebek mellett abban nyilvánul meg, hogy képesek különbséget tenni a valódi és a látszólagos leárazások között, amelynek köszönhetően tényleg képesek spórolni ezeken a kedvezményeken. (td)


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »