Nem bízunk a kormányban, a legnagyobb probléma a megélhetési költségek emelkedése (Galéria)

Nem bízunk a kormányban, a legnagyobb probléma a megélhetési költségek emelkedése (Galéria)

Nem bízunk a kormányban, a legnagyobb probléma a megélhetési költségek emelkedése (Galéria) Lajos P. János2025. 12. 16., k – 14:10 Pozsony |

A gazdasági helyzet, az infláció és a megélhetés zavarja leginkább Szlovákia lakosságát, az Európai Unióban kétszer annyian bíznak, mint a Fico-kormányban. Nyilvánosságra hozták az Eurobarometer őszi felmérésének eredményét. 

Szlovákia lakosságát leginkább a gazdasági helyzet és a saját pénztárcája aggasztja leginkább, derül ki az Eurobarometer őszi felméréséből. 

A számok azt mutatják, hogy az emberek 41 százaléka szerint az emelkedő árak, az infláció és a megélhetési költségek okozzák számukra a legnagyobb problémát. 

A második legnagyobb problémának az ország gazdasági helyzetét tartják, ezt 25% látja komoly gondnak. A harmadik helyen szintén egy országos gazdasági probléma áll: a lakosság 20 százaléka túlságosan magasnak tartja az államadósságot. A problémák sorrendje gyakorlatilag megegyezik az uniós átlaggal, habár a súlyozás kicsit más. Az uniós átlagban szintén a növekvő árak és a megélhetési költségek az első számű probléma, de „csak” 31 százalék tartja ezt problémának, míg a rossz gazdasági helyzet az unió lakosságának 19 százalékát zavarja. 

Az Európai Unió szempontjából a szlovák lakosság Oroszország ukrajnai invázióját tartja a legnagyobb problémának, 30 százalék szerint a következő időszakban ennek a megoldására kell a legtöbb energiát fektetni. 

Fontos probléma még az általános nemzetközi helyzet (21%) és az energiaellátás (19%). Azok között a fő területek között, amelyeknek középtávon, azaz az elkövetkező öt évben az EU prioritásának kellene lenniük, a szlovákiai lakosok leggyakrabban az egészséget (32%), a biztonságot és védelmet (30%), valamint a gazdaságot (27%) nevezték meg. A bevándorlást az Unióba csak 16 százalék tartja problémának, miközben az Unió teljes lakossága esetében 20 százalék volt az arány. 

A Fico-kormányban csak a lakosság negyede bízik 

Szlovákia lakossága sokkal jobban bízik az EU-ban, mint saját kormányában. 

Az uniós intézményekben általánosan a lakosság 54 százaléka bízik, míg a Fico kormány csak a lakosság 26 százaléka számára megbízható. 

Ez az utóbbi érték ráadásul 5 százalékpontnyit csökkent a tavaszi felméréshez képest. A saját kormánnyal szembeni bizalom egyébként az egész unióban nagyon alacsony: átlagosan a lakosság mintegy harmada – 33 százalék – bízik saját kormányában. Szlovákiában egyébként a parlamentben (24%) és a politikai pártokban (21%) bíznak kevésbé, mint a kormányban. Szlovákia lakossága a legmegbízhatóbbnak az egészségügyet (72%), a hadsereget (66%), valamint a helyi és megyei önkormányzatokat (65%) tartja.  

 A kormánnyal szembeni magas bizalmatlanság tükröződik abban is, hogy a lakosság többsége (59%) elégedetlen azzal, ahogyan a demokrácia Szlovákiában működik, ez 2 százalékpontos romlás 2025 tavaszához képest. 

Az EU27 lakosságának 54% elégedett és 45% elégedetlen a demokrácia szintjével saját államában. 

Az EU-val jobbára elégedettek vagyunk 

Az EU-ban összességében a lakosság 54%-a bízik, ami több az európai átlagnál (48%). Az EU-ba vetett bizalom Szlovákiában enyhén nőtt (+2 százalékpont) a 2025 tavaszi felméréshez képest. 

A legnagyobb bizalomnak az Európai Központi Bank örvend (58%), az Európai Bizottság és az Európai Tanács pedig egyaránt 51%-on áll. Az Európai Parlamentben Szlovákia lakosainak fele (50%) bízik. 

A közös politikák közül Szlovákiában a legnagyobb egyetértés az EU polgárainak szabad mozgásának támogatásában van, vagyis abban, hogy az EU-n belül élhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak és vállalkozhatnak (90%). A lakosság több mint 80%-a támogatja a közös európai gazdasági és monetáris uniót az egységes euróval (84%).

Kapcsolódó cikkünk

Nagyobb egységet várnak el az unió polgárai az EU-tól a globális kihívások kezelésében, derül ki a legújabb Eurobarometer-felmérésből. Az egyik legfontosabb téma a lakosság számára a védelem és a biztonság, a szlovák lakosság túlnyomó többsége szerint az EU-tagság hasznos Szlovákia számára. 

Az uniós polgárok 68%-a és a szlovákiai válaszadók 59%-a szeretné, hogy az Európai Unió nagyobb szerepet vállaljon a nemzetközi válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelemben. 

Tízből kilenc európai polgár – az EU-ban 90%, Szlovákiában 88% – felszólítja az EU országait, hogy közösen, egységesen kezeljék a jelenlegi globális kihívásokat.

 A többség úgy véli, az EU-nak több eszközre van szüksége ahhoz, hogy érvényesülni tudjon a gyorsan változó geopolitikai környezetben. 

A védelem és a biztonság mellett fontos a világpolitikai pozíció 

A válaszadók szerint az EU-nak elsősorban a védelemre és biztonságra – az EU-ban 37%, Szlovákiában 27% ­– valamint a versenyképességre, gazdaságra és iparra – az EU-ban 32%, Szlovákiában 35% – kell összpontosítania, hogy megerősítse pozícióját a világ színpadán. 

Az uniós polgárok 78%-a és a szlovákiaiak 73%-a úgy gondolja, hogy több projektet közvetlenül az EU-nak kellene finanszíroznia. A túlnyomó többség ­– az EU-ban 91%, Szlovákiában 92% ­– azt is elvárja, hogy az Európai Parlament megfelelő információkkal és eszközökkel rendelkezzen az EU kiadásainak ellenőrzésére. 

A geopolitikai bizonytalanság idején a legtöbb európai (68%) úgy véli, hogy az EU-nak nagyobb szerepet kell játszania polgárai védelmében. Szlovákiában ezt a véleményt a lakosság 59%-a osztja.

Kilencből kilenc európai – 90%, Szlovákiában 88% – nagyobb egységet követel a tagállamoktól, és több mint háromnegyedük – az EU-ban 77%, Szlovákiában 71% – szerint több pénzre van szükség a globális kihívások kezelésére. 

Szlovák lakosság: Az EU-tagság egyértelműen hasznos 

Szlovákiában a lakosság pontosan felének van pozitív érzése Szlovákia uniós tagságából, az uniós átlag ennél kissé magasabb: 52 százalék.

 Ehhez képest meglepő, hogy Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége, 82 százalék tartja az ország számára hasznosnak az EU-tagságot. 

Hírdetés

Az uniós átlag is magas, 73 százalék ebben a kérdésben, de nem éri el a szlovákiai szintet. A szlovák lakosság a legnagyobb előnynek az EU munkalehetőségek terén nyújtott segítségét emelte ki, a lakosság 48 százaléka emelte ki ezt. A második helyen az életszínvonal emelkedése áll, 33 százalék gondolja úgy, hogy az EU-nak köszönhetően is javul az életminősége. 

Fő az átláthatóság 

 A polgárok 91 százaléka véli úgy, hogy az Európai Parlamentet megfelelően el kell látni információkkal és eszközökkel ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az uniós kiadásokat. Ezen túlmenően az európaiak 85 százaléka – a tagállamokat külön-külön nézve is a válaszadók többsége – egyetért azzal, hogy csak az a tagország jusson uniós pénzekhez, amelyik tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket. 

 Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint az EU lakossága határozott véleményt mondott a felmérés szerint.

„Az uniós polgárok azt szeretnék, hogy Európa a biztonságra és a gazdaságra összpontosítson. Az EU-tól stabilitást várnak, és azt, hogy egy erős és egységes európai hang szólaljon meg a mai bizonytalan világban” 

– jelentette ki a felmérés kapcsán az EP elnöke. 

Kapcsolódó cikkünk

2004 óta Szlovákia és lakosai élvezhetik az uniós tagság által nyújtott hatalmas lehetőségeket, gazdasági növekedést és társadalmi fejlődést. Az európai alapoknak és a nyitott határoknak köszönhetően gazdasága növekedett, és ma már az egységes piac nélkülözhetetlen részét képezi. 

• Szlovákia az EU-hoz való csatlakozása óta pozitív gazdasági növekedést tapasztalt, bruttó nemzeti jövedelme évente átlagosan 7%-kal nőtt. 

• A szlovák gazdaság 2004 óta az EU27 átlagához közelít. 2004-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU27 átlagának 59%-áról 2022-re 71%-ra emelkedett. 

• Szlovákia az egységes piac részeként élvezheti az áruk szabad mozgásának előnyeit az Európai Unión belül. Az EU ma a szlovák áruk és termékek fő exportcélja, a szlovák export több mint 77%-a az EU-ba irányul. Az EU-ba irányuló export értéke az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt, a 2004-es közel 19 milliárd euróról 2023-ra közel 84 milliárd euróra. 

• 2009-ben Szlovákia bevezette az eurót, így a szlovák vállalkozások és polgárok teljes mértékben kihasználhatják az EU egységes piacának előnyeit. 

• A szlovákiaiaknak az elmúlt 20 évben több munkalehetőségük nyílt, az ország foglalkoztatási rátája a 2004-es 64%-ról 2022-re 77%-ra emelkedett.

• Az uniós források támogatásával az internet-hozzáféréssel rendelkező szlovákiai háztartások aránya a 2004-es 23%-ról 2023-ra 91%-ra emelkedett. 

A gazdaság és a társadalom támogatása

 • 2004 és 2022 között a Szlovákiának szánt uniós költségvetési kiadások összesen több mint 36 milliárd eurót tettek ki, amelyből nemzeti projekteket és infrastrukturális beruházásokat támogattak. • Az elmúlt 20 évben az EU kohéziós politikája megerősítette Szlovákia gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. 2004 óta több mint 25 milliárd euró kohéziós politikai támogatást fektettek be Szlovákiában, amelyből a szlovákiai polgárok profitálnak. 

• Szlovákia a közös agrárpolitikának (KAP) köszönhetően jelentős előrelépést ért el a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén. 2004 óta 10,1 milliárd eurónyi KAP-forrást fektettek be az országban, ami hozzájárult a vidéki régiók fenntartható növekedésének és jólétének előmozdításához. 

A szlovák autóipar támogatása

 Az elmúlt 20 évben a szlovák autóipar az egységes piachoz való jobb hozzáférés előnyeit élvezhette, nem utolsósorban az összes uniós tagállam piacán fennálló alacsonyabb kereskedelmi korlátok miatt. Az uniós tagság lehetővé tette a szlovák autóipar növekedését. Csak 2023-ban közel 1 millió autót gyártottak Szlovákiában. A szlovák autóipar jelenleg a szlovák gazdaság fontos ágazata, amely közvetlenül több mint 170 000 embert foglalkoztat. 

Európa energiabiztonságának bebiztosítása 

Az EU Európai Összekapcsolódási Eszközének támogatásával Szlovákia csökkenteni tudta az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Erre példa a Lengyelország és Szlovákia közötti gázvezeték-kapcsolat fejlesztése, amely közel 100 millió eurós beruházást jelentett és új ellátási forrásokhoz való hozzáférést tett lehetővé még több középés délkelet-európai tagállam számára, megkönnyítve az Észak- és Dél-Európa közötti piac fejlődését. Zökkenőmentes és biztonságos utazás Európában Szlovákia 2007 decembere óta tagja a schengeni térségnek, a világ legnagyobb szabad mozgást biztosító övezetének. A schengeni térségen belül az uniós polgárok milliói, köztük Szlovákia lakosai is, szabadon, határellenőrzés nélkül közlekedhetnek Európa-szerte, kihasználva a biztonsági kihívások közös uniós megközelítésének előnyeit is. 

Kulturális örökségünk gazdagítása 

A szlovák kultúra része az EU gazdag kulturális örökségének. 2004 óta az uniós finanszírozás segítette Szlovákiát abban, hogy megőrizze az ország gazdag kulturális kincseit, és olyan fontos védett helyszíneket, mint a Bojnicei vár és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház. Az elmúlt 20 évben az EU emellett segített abban is, hogy Szlovákia kulturális örökségét az egész EU polgárai számára népszerűsítsék: 2014-ben Kassa elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. 2026-ban a kulturális fővárosi címet hamarosan ismét egy szlovák.

 

AZ UNIÓS TAGSÁG számokban

 

LEHETŐSÉGEK ÉS NÖVEKEDÉS 2004 ÓTA 

2023 végére a 2014-2020- as programozási időszakban a 16,78 milliárd eurós uniós keretből (kumulatív eredmények, a teljes programozási időszak alatt) a következőket sikerült elérni: INTEGRÁLT INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM: 

72 km felújított vasútvonal, 133 km újonnan épített autópálya és gyorsforgalmi út, —10,25 km újonnan épített út, 18,5 km korszerűsített villamosvonal,137 új tömegközlekedési jármű és négy személyszállítási terminál építése, 188 kutatási intézményt támogatása, 5 870 vállalkozás támogatása a kis- és középvállalkozási (KKV) tanácsadó központokon keresztül, 2 600 vállalkozás részesül nem pénzügyi támogatásban a KKV-k fejlesztését szolgáló információs, tanácsadási és mentorálási szolgáltatások keretén belül, 1 900 vállalkozás nem pénzügyi támogatásban részesül a kreatív iparágak új üzleti modelljeinek fejlesztése keretében, 13 500 vállalkozás nem pénzügyi támogatásban részesül a nemzeti projektek keretében, 4 500 új vállalkozás támogatása,760 támogatott vállalkozás, amely termék- vagy folyamatinnovációt vezetett be, 7 000 vállalkozás támogatása pénzügyi eszközökkel (visszatérítendő támogatási forma). 

 

INTEGRÁLT REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM

829 km út felújítása vagy rekonstrukciója, 242 integrált buszmegálló épült és korszerűsödött, 31 parkolási rendszer, 214 információs rendszer kiépítése, 500 km új kerékpárút-szakasz, 580 autóbusz lecserélése a városi és elővárosi közlekedésben,31 általános kórház korszerűsítése, 9 kreatív központ támogatása, 355 támogatott óvoda, 33 245 tanulóval és 216 támogatott óvodai terület az iskolai infrastruktúra támogatása által, 580 támogatott általános iskola, 157 támogatott szakközépiskola, 62 561 tanulóval az iskolai infrastruktúra támogatása által,10 támogatott létesítmény a gyermekek szociális védelmére és szociális jóléti intézkedések végrehajtására, 32 támogatott gyermekgondozási intézmény hároméves kor alatti gyermekek számára,103 km kiépített csatornahálózat és 77 km kiépített vízvezeték-hálózat, 1 463 878 m2 szabad terület létrehozása vagy helyreállítása városi területeken. 

 

VIDÉKFEJLESZTÉS 

3318 mezőgazdasági üzem szerkezetátalakítása vagy korszerűsítése, beleértve a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott vállalkozásfejlesztési/beruházási támogatást (P2), 430 támogatott gazdaság, amelyek részt vesznek az állatjólét javításában,322 hektár mezőgazdasági és erdőterület a természeti erőforrások hatékonyságának és az éghajlat javításának előmozdítása érdekében,475 791 hektár mezőgazdasági földterület, melyek támogatják a biológiai sokféleséget, a vízgazdálkodást és a földgazdálkodás javítását,1 160 ezer hektár mezőgazdasági földterület támogatása természeti vagy egyéb sajátos korlátozásokkal küzdő területeken, 876 művelet a vidéki területek alapvető szolgáltatásainak és infrastruktúrájának javítására, 108 helyi akciócsoport támogatása. Alapvetően jól élünk 

A legfrissebb Eurobarometer fő megállapításai szerint Szlovákia lakosságának többsége (87%) összességében elégedett az életével. A megkérdezettek elégedettsége hasonló szinten van, mint a 2025 tavaszi felmérésben. A szlovákiai elégedettség összevethető az EU-átlaggal (86%). 

„Az Eurobarometer eredményei megerősítették, hogy a Szlovák Köztársaság polgárai érzékelik azokat az előnyöket, amelyeket az Európai Unió nyújt számukra – a szabadságot, hogy külföldre utazhassanak, ott élhessenek vagy tanulhassanak, illetve az egységes valutát, amellyel Európa legtöbb országában fizethetnek”

 – mondta Peter Stano, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének új vezetője. 

Az Unióba vetett bizalom nőtt az utóbbi évtizedben. „A 2025 őszi Eurobarometer legfrissebb eredményei szerint Szlovákia lakosainak 54%-a bízik az Európai Unióban, ami az elmúlt közel 15 év legmagasabb értéke – 2011 tavasza óta” – tette hozzá Martin Slosiarik, a Focus ügynökség munkatársa, aki az Eurobarometer felmérési adatait értékelte. 

A számok azt mutatják, hogy a szlovák állampolgárok az európai átlaghoz képest átlag feletti mértékben támogatják az EU-t. 

„Az Európai Unió projektjét életképesnek, stabilnak és a saját jövőjük szempontjából fontosnak látják, miközben az EU támogatását annak az elvárásával kapcsolják össze, hogy az ország a jövőben biztonságosabban és prosperálóbban fejlődjön”

 – véli az elemző. 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »