Budapest és a fővároson kívüli régió egymás nélkül nem fejlődhet, dinamizálni kell Budapest „hátországát”. Erről a közigazgatási és területfejlesztési miniszter beszélt Gödöllőn, A városfejlődés 20 éve az EU-ban című konferencián. A főpolgármester szerint intenzívebben kellene keresni az együttműködés formáit.
Navracsics Tibor szerint, mivel az agglomeráció egy része gyakorlatilag már összenőtt a fővárossal, mindenképpen erősíteni kell az együttműködést. „Keressük az együttműködés formáit, ez egy fájdalmas keresés” – fogalmazott a rendezvényen, amelyet – a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság fejlesztéspolitikai szakosztályával közösen – a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szervezett.
A miniszter kijelentette, Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz sikeres, de a területi különbségek nőttek az uniós tagság alatt. Az egy főre jutó GDP adatai alapján közölte, Budapest az „éllovas”, Közép-és Nyugat-Dunántúl közepes ütemben zárkózik fel, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld pedig még csak az uniós GDP 50 százaléka körül van. A magyar főváros Zágráb és Prága között áll ugyanezen adatok szerint, Nyugat- és Közép-Dunántúl Burgerland és Kelet-Szlovéna között, régióink harmadik csoportja pedig Horvátország és Szlovákia között „küzd a felzárkózók ligájában”.
Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európa számos országában megtorpant a fejlődés, ami az Európai Unió kohéziós dinamikájának a problémáját jelzi és veszélyezteti a versenyképességet. Hangsúlyozta:
a fejlesztéspolitika versenyképesség-fejlesztés politika is kell, hogy legyen
Uniós tagságunk húsz évének adatait elemezve a miniszter kitért a munkanélküliséget csökkentő programok sikerére, valamint a népesség országon belüli mozgására, amely elsődlegesen északnyugat felé irányul, ahonnan az ausztriai munkaerőpiacra járnak át az emberek. Budapest környékére is sokan költöznek, ami az agglomeráció számára egyre több problémát okozhat – tette hozzá Navracsics Tibor, megemlítve a solymári ivóvíz-problémát.
Az uniós fejlesztési forrásokról leszögezte: „összességében nem lehetünk pesszimisták”, közel tízezer milliárd forintnak kellene érkeznie 2027-ig, a pályázatok kiírása folyamatos.
Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, a „túlfejlettség vádja” mindig felmerül a főváros kapcsán, de Budapestnek Pozsonnyal, Béccsel, Varsóval kell „egy ligában focizni”,
Magyarországnak „helyzetbe kell hoznia az egyetlen igazi nagyvárosát”.
Úgy vélte, intenzívebben kellene keresni az együttműködés formáit, sikeres példaként említve a megállapodást a bérletek kölcsönös elfogadásáról, a tarifaközösségről. „Olcsóbb és átláthatóbb rendszer, ilyenből kellene még több” – jelentette ki. Véleménye szerint Budapest „elementáris érdeke”, hogy közös közszolgáltatási rendszert alakítson ki az agglomerációval.
A főpolgármester kitért arra, hogy míg az agglomeráció lélekszáma olyan gyorsan nő, amit már „nem lehet lekövetni”, Budapestre „nagy lett a kabát”. A rozsdaövezetek feltárásával több lakóövezetet kellene kialakítani a fővárosban, több embernek kell lakhatást biztosítani az életminőség javításával – hangoztatta Karácsony Gergely. Reményét fejezte ki, hogy az uniós fejlesztési pénzek megérkeznek, mivel „ezek járnak a budapesti embereknek”.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere szerint tarifaközösségekre nem
csak a főváros esetében lenne szükség, „ami megtörtént Budapesten a közösségi közlekedésben, az másutt is meg kellene, hogy történjen”, a fejlesztések mellett az üzemeltetést is érdemes lenne összekapcsolni.
Kitért arra, hogy a fejlesztéspolitika kapcsán az uniós források mellett nagyon fontosak a nemzeti források és a helyi adóbevételek is. Az uniós pályázatok esetében pedig kiemelte a 2014-2020-as időszakot, amikor a települések dönthették el, mire kérik a forrásokat. „Továbbra is bizalmat kérünk” – fogalmazott, hozzátéve, az ország versenyképességét a települések versenyképessége, életminősége fogja eldönteni.
Michael Winzer, a Konrad Adenauer Stiftung képviseletvezetője azt mondta, a magyarok sokkal régebben Európához tartoznak, mint húsz éve, és mindig jellemző volt rájuk a bátorság és a szabadság utáni vágy. Felidézte a a Páneurópai Pikniket, és kijelentette, a magyarok voltak azok, akik kiverték az első téglát a berlini falból, fontos szerepet játszottak a német illetve az európai egyesítésben. Magyarország hozzájárult ahhoz, hogy Európának jövője legyen – hangsúlyozta.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
