A nagyváradi római katolikus püspökség gyűjteményében található iratok digitalizálásáról és a szentjobbi Szent Jobb-ereklye restaurálásáról írt alá megállapodást csütörtökön Nagyváradon Böcskei László megyéspüspök és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója.
Az együttműködési megállapodást a felújított püspöki palota Schlauch-emléktermében írták alá a sajtó jelenlétében. Böcskei László püspök húsvét hetére emlékeztetve elmondta: a húsvét a megújulásról szól, ahogy a püspöki palotában is a megújulás jegyében történik minden.
A váradi püspökség nem csak emlékezik értékeire, jeles személyiségeire, de megpróbálja megragadni és átadni ezek üzenetét is, továbbvinni mindazt, amit örökségként átvett – mondta.
Rózsa Dávid főigazgató a megőrzés és továbbörökítés gondolatát folytatva kiemelte, hogy ez a küldetés köti össze Magyarország nemzeti könyvtárát és a nagyváradi püspökséget.
Hangsúlyozta: az OSZK az összmagyarság nemzeti könyvtára, magától értetődő, hogy munkatársaik a nagyváradi püspökségi iratokat is kiemelt figyelemben részesítik. Az együttműködési megállapodás egyik pontja ezeknek a megőrzésére és digitális formátumban történő terjesztésére vonatkozik, a Nagyváradon megjelent dokumentumok, újságok, könyvek digitalizálását célozza.
Kitért arra, hogy az OSZK szakemberei Schlauch Lőrinc (1824-1902) egykori váradi püspök születésének 200. évfordulója kapcsán digitalizálták és elérhetővé tették a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) felületén a tudós egyházfő több mint 40 kötetet kitevő életművét. Bunyitay Vince (1837-1915) katolikus pap, egyháztörténész váradi püspökség történetét összefogó többkötetes főműve is elérhető a MEK-en, és más iratok digitalizálása következik.
Hozzátette: a megállapodás másik pontja a Mária Terézia-féle Szent Jobb-ereklyére vonatkozik, amely a nagyváradi római katolikus egyházmegye legjelentősebb műtárgya. A Bihar megyei Szentjobb katolikus közösségének tulajdonában lévő kisméretű, festett Szent Jobb-ábrázolás arra a selyemkendőre készült, amely Szent István jobbját takarta, amikor az 1771-ben Mária Terézia közbenjárására visszakerült Raguzából Magyarországra. A római katolikus egyház ezért érintéses ereklyeként tekint a műtárgyra, amelyhez az uralkodónő autográf ereklyeigazoló és adományozó irata is hozzá tartozik.
A kettős ereklyét csütörtökön a helyszínen vizsgálták meg az OSZK restaurátorai.
Böcskei László házigazdaként a püspöki palota felújítására is kitért. Ez pár éve a magyar kormány támogatásával valósult meg, hiszen annak idején Várad is sokat adott a magyar kultúrának, művészeteknek – mondta.
Közölte: bár a palotában sok a kiállítótér és a püspökség értékes gyűjteményét egészében akarják bemutatni, ezt nem múzeumnak szánták, hanem olyan központnak, „ahol a mai ember is megérintődik”. Ezért úgy alakították ki a tereket, hogy egyszerű „járókelőként” is a tárlaton halad át az ember, miközben a legszakszerűbb kiállítótereket is használják pasztorális célokra.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
