A The Washington Post értesülései szerint Ukrajna értesítette Washingtont, hogy a hétvégén leváltja posztjáról Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnököt, ami a legnagyobb személyi változás lesz Ukrajnában a háború kitörése óta. Olyan változás, ami belpolitikai válsággá is fajulhat.
Ahogy arról a Körkép.sk is beszámolt, a héten már megjelentek hírek arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a Zaluzsnij eltávolításáról szóló elnöki rendeletet, ám nem sokkal később brit és amerikai nyomásra visszavonta azt. Később újabb hírek jelentek meg, hogy Zaluzsnij menesztése továbbra is napirenden van.
A The Washington Post pénteken közölte, hogy információi szerint Kijev már értesítette Washingtont Zaluzsnij elmozdításáról, a CNN pedig arról írt, hogy legkésőbb a hétvégén meg is kapja a visszahívásáról az elnöki értesítést.
A Post szerint Washington nem támogatta de nem is ellenezte Kijev terveit, jelezve, hogy a lépés az ukrán elnök szuverén döntése.
„Zelenszkij egyelőre nem adta ki a hivatalos elnöki rendeletet, amelyben bejelentené Zaluzsnij visszahívását, és nem tudni, hogy mikor fog ez megtörténni. A korábban már aláírt dekrétum Washington ellenkezésén akadt el, amely Ukrajna legfontosabb politikai és katonai támogatója. Az időhúzás egyúttal lehetőséget adott a Fehér Háznak, hogy meggyőzze Zelenszkijt döntése átértékeléséről, még ha nem is gondolta meg magát”
írja az amerikai lap.
A Post is kiemeli, hogy Zaluzsnij Ukrajna legnépszerűbb vezetője, népszerűsége és megbízhatósága messze túlszárnyalja még Zelenszkijét is. Leléptetése hatással lehet a hadsereg moráljára.
„A Zelenszkij és Zaluzsnij közti bizalmatlanság az utóbbi állítólagos politikai ambíciói miatt nőtt, valamint a félmilliós új mozgósítási tervek miatt. (…) „
fogalmaz a lap, bár itt már belekeveredik a dologba az ukrán politikai vezetés ködösítése is. Bár Zelenszkij azt állította, hogy Zaluzsnij javasolta félmillió új katona mozgósítását, ám ezt később Zaluzsnij cáfolta, jelezve, hogy ehhez sem felszerelés, se logisztika nem áll rendelkezésre, és ekkora mennyiségű emberre legfeljebb akkor lenne szükség, ha a veszteségek pótlásán kívül az új hadműveletek és ellentámadások emberigényét is számításba veszik.
Zaluzsnij politikai ambíciói ráadásul nem tőle erednek, hanem a helyzet és Zelenszkij és az elnök körében félelmei miatt, akik aggódva látták, ahogy a hadsereg és Zaluzsnij iránti bizalom 90 százalék felett maradt még a sikertelen nyári ellentámadás után is, miközben Zelenszkijén népszerűsége rohamosan csökkent. Zaluzsnij ráadásul nagyon ritkán nyilatkozott a sajtónak, és akkor sem nyilvánult meg politikai kérdésekben.
Egyelőre nincs meg Zaluzsnij utódja. Állítólag Zelenszkij két közeli embere, Olekszander Szirszkij, a szárazföldi haderő főparancsnoka és Kirilo Budanov, a hírszerzés feje sem vállalta a „megtiszteltetést”, bár erősen kérdéses, hogy a hadsereg elfogadná-e őket vezetőként.
Közben a katonák körében egyre nő az elégedetlenség a politikai vezetés irányába. A folyamatos korrupciós ügyek, amelyek jórészt a hadsereg beszerzéseit érinti, miközben ők eszközök és hadianyag hiánnyal küzdenek a fronton, aláássa a bizalmat a Zelenszkij-rezsimmel szemben. Az olyan politikai célú hadműveletek pedig, mind a Dnyeper torkolatánál folyó, eleve megnyerhetetlen betörési kísérletek az oroszok által ellenőrzött területekre, nagy mértékben rontja a katonák morálját.
Zelenszkij nagyjából két hónappal ezelőtt kezdte meg a politikai döntések felelősségét átirányítani Zaluzsnijra. Először belengette, hogy a vezérkari főnök akar félmilliós mozgósítást, aztán úgy tett, mintha Zaluzsnij nem, de ő, az elnök ezt megakadályozná. Narratívájában megjelent az, hogy cserélni és pihentetni kell a fronton harcoló katonákat – bár mindenki tisztában volt vele, hogy ez lehetetlen a harcok jelenlegi intenzitása mellett.
Ha Zaluzsnijt leváltják, van rá esély, hogy tényleg átigazol a politikába, és ha ez megtörténik, nem szövetségesek nélkül néz szembe Zelenszkijjel. Kijev főpolgármestere, Vitalij Klicsko és Zelenszkij egyik hivatalos kihívója, Olekszij Aresztovics szintén kiáltt Zaluzsnij mellett, ahogy Petro Porosenko volt elnök is. Ettől még a belpolitikai válság borítékolható lesz, ami ráadásul a hadsereg megosztottságába és össztársadalmi válságba is átcsaphat.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
