Képzőművész vagy anatómus? Tudományos kutató vagy anatómiatanár? A válasz: ennél több. A százhuszonhat évvel ezelőtt, 1900. január 14-én a Kolozs megyei Katonán született Barcsay Jenő, az emberi test anatómiájának a képzőművészetben máig visszaköszönő legnevesebb huszadik századi magyar művészeti leírója, ábrázolója munkáiból nyílt kiállítás szerda este Sepsiszentgyörgyön az Árkosi Művelődési Központban.
Barcsay Jenő (1900–1988) Kossuth-díjas grafikus, festőművész, a tudomány és a művészet határterületén alkotott nagyot, 1953-ban megjelent, Művészeti anatómia című könyvével az egész világot meghódította és megalapozta a képzőművészeti oktatás anatómiai vonatkozását – hangsúlyozta megnyitó gondolatként Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője, a tárlat házigazdája.
Minden műteremben ott van egy Barcsay-kötet, mintha e nélkül nem is lehetne emberi alakot ábrázolni. Ezt nem éppen így mondta Péter Alpár képzőművész, de a Barcsay-féle Művészeti anatómia létrejöttét ismertetve és jelentőségét hangsúlyozva mindvégig erre utalt. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Képzőművészeti Intézetének sepsiszentgyörgyi anatómiatanára elmagyarázta, hogy a művészeti anatómia olyan megközelítése az emberi testnek, amely az ember vizuális ábrázolása szempontjából kutatja a témát. Ebben a tekintetben a csont- és izomrendszer, ezek mozgása játszik szerepet, ellenben a belső szervek működése, a keringési rendszer tanulmányozása nem témája a művészeti anatómiának.
Péter Alpár felvázolta a művészeti anatómia történetét az ókori görög–római ábrázolásoktól napjainkig, megemlítve, hogy a reneszánsz festészetben, Michelangelo és Leonardo da Vinci műveiben is visszaköszön ennek a tudományterületnek az alapos tanulmányozása, majd évszázadok múlva Barcsay összegyűjti az addigi tudást, az emberi test boncolása útján szerzett tapasztalatot és megírja a máig forrásként használt Művészeti anatómiát. Beszélt a magyar elődökről, Székely Bertalan tanulmányairól, de az anatómiai ábrázolások terén Barcsay a máig meghatározó a képzőművészek számára – mondotta.
A Barcsay-vándorkiállítást a helyi Liszt Intézet a Barcsay Alapítványnak köszönhetően hozta Sepsiszentgyörgyre. Kopacz Attila, a helyszínként szolgáló kulturális intézmény vezetője a tárlat megnyitóján ismertette a műalkotások reprodukciójára is vonatkozó jelenlegi technikai, nyomdai lehetőségeket, amelyeket a rangos kiállítótermek is elfogadnak. A budapesti Nemzeti Galériában őrzött eredeti Barcsay-rajzok alapján különleges technikával készített lenyomatok e hónap végéig tekinthetőek meg az Árkosi Kulturális Központban.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
