A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a Fidesz-KDNP szerezné meg a kiosztható mandátumok többségét a májusi, európai parlamenti választásokon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint a 21 mandátumból minimum 12 a kormánypártoké lesz, de ez a szám 14-re is emelkedhet. A magasabb részvétel – „bármily’ meglepő” – a Fidesz-KDNP-nek kedvez – vélekedett.
2014-ben Magyarországon 30 százalék alatti volt a részvételi arány az európai parlamenti választáson. Ha ez legalább 40 százalékig emelkedik, akkor az még a Fidesz győzelmét jelentené – tette hozzá az elemző. A maradék 7-9 mandátum „potenciálisan az ellenzék által megszerezhető”, egységes lista esetén, „ha nincs lemorzsolódás” – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel. Bár szerinte
„bármiféle egység” komoly lemorzsolódással járhat.
Lennének olyan politikusok, akik ebből hasznot húznának, például a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjei – tette hozzá az elemző.
A Nézőpont Csoport vezérigazgatója arról is beszélt, hogy egy személyközpontú EP-kampány sokkal egyértelműbb üzeneteket fogalmaz meg, ezért
minden pártnál hangsúlyos lesz a listavezető személye.
A Fidesz-KDNP listájának első helyén a jelenlegi igazságügyi miniszter, Trócsányi László áll majd – emlékeztetett.
Mráz Ágoston Sámuel felidézte, hogy az új modellről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján, kiemelve: az Európai Unió demokráciai deficittel küzd, ezért találták ki a csúcsjelöltség intézményét, a bizottsági elnöki pozícióra való jelölést. Az elemző hozzátette: a magyar kormány a magyar biztosi pozíció jelölését hasonló módon szervezi meg.
Mráz Ágoston Sámuel szerint az ellenzéki közös listaállítás fő kérdése az, hogy azzal az ellenzéki pártok hány választópolgárt veszítenek. „Szerintem érthető ez a kezdeményezés” – jegyezte meg. Az elemző emlékeztetett: sok formációt próbáltak ki 2010 óta ellenzéki pártok, politikusok és gondolkodók, az Együtt is összefogást sürgető kezdeményezésnek indult, 2018-ban a jelöltek visszaléptetésével próbálkoztak,
most azzal a kísérlettel álltak elő, hogy 2022-re összellenzéki formáció jöjjön létre.
„A stratégiai kérdésfeltevés, hogy mikorra kell és hogyan kell ezt megszervezni. Vajon már 2019 májusában is össze kell-e állnia ennek a közös ellenzéki listának?” – fogalmazott.
Az elemző logikusnak nevezte, hogy a közös ellenzéki lista felállítását az MSZP kezdeményezte, hiszen közös lista esetén a szocialisták elvárhatnák, hogy a tavalyi választási eredmény arányai alapján kérnek részesedést. Az összefogás vesztese Mráz Ágoston Sámuel szerint a Momentum lehet.
A Nézőpont Csoport vezérigazgatója arról is beszélt, hogy rövid- és hosszú távú negatív következménye is van az ellenzéki pártok decemberi obstrukciós kísérletének. Hozzátette: a Nézőpont Intézet decemberi közvélemény-kutatása szerint a magyar választópolgárok kétharmada elutasította a történteket. Az elemző úgy fogalmazott, hogy a mérsékelt ellenzékiek nem támogatták az obstrukciós kísérletet.
Generációs és személyiségi kérdés lehet, hogy ki támogatja és ki ellenzi a hasonló megmozdulásokat
– hangsúlyozta. A Nézőpont csoport vezetője hozzátette: a közös platform megteremtését szolgáló ellenzéki stratégia nem volt sikeres és nem robbantott ki nemzetközi botrányt a radikális parlamenti fellépés.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
