A december utolsó hetében keletkezett horvátországi földrengések Szlovákia nyugati, délnyugati részében is érezhetőek voltak. Az esemény sajnos felvetett néhány olyan kérdést is, amellyel általában nem szeretünk foglalkozni, viszont a javunkra válhat, ha legalább alapszinten tisztában vagyunk a legfontosabb információkkal.
Kérdéseinket több, a témában jártas szakembernek tettük fel. Összeállításunkat Michal Deraj, a helyi katasztrófavédelmet is irányító dunaszerdahelyi járási hivatal elöljárója, illetve két kitűnő szeizmológus, a budapesti Kövesligethy Radó Obszervatórium munkatársa, Szanyi Gyöngyvér és a pozsonyi Földtani Intézet szeizmológiai részlegének vezetője, Csicsay Krisztián, valamint a Belügyminisztérium információi alapján készítettük.
Nem is konkrétan Horvátország, hanem általában véve a Dinári Alpok, illetve Olaszország, Görögország olyan régió, ahol gyakrabban fordulnak elő földrengések, mivel itt húzódik az afrikai és az eurázsiai földlapok ütközőzónája, illetve ezek egyes törésvonalai. Itt gyakoriak a Richter-skála 4-es erősségén belüli mozgások. A december végi rengések azért voltak különlegesek, mert az erősségük meghaladta a 6-os szintet.
Az ilyen energiájú földrengés szerencsére ott is ritka, hiszen a legutóbbi 6-ost meghaladó rengés 1880-ban volt, Zágrábban volt. Az erősségi szintekkel kapcsolatban annyit érdemes tudni, hogy a 4-es szintnél a 6-os fokozat ezerszer erősebb rengést jelent.
Jó hír, hogy Dél-Szlovákia, illetve Észak-Magyarország nincs ilyen zónában, ami viszont nem jelenti azt, hogy ne fordulhatnának elő földrengések. Itt viszont ritkábbak, és kisebb erősségűek. A mostani, horvátországi rengéshez hasonló erősségű földmozgás Komáromban volt 1763-ban, azaz jóval több mint kétszázötven évvel ezelőtt. Ezzel a témával a ma7.sk-n itt és itt foglalkoztunk bővebben. A földrengésekre jellemző, hogy gyakran helyhez kötötten ismétlődnek, azaz ahol egyszer már volt ilyen, ott valószínűbb egy újabb földmozgás veszélye. Ez nem azt jelenti, hogy Komáromban földrengés lesz, csak annak a valószínűségét növeli más helyszínekkel összehasonlítva. A méréseink szerint itt az utóbbi években, sőt évtizedekben sem voltak számottevő mozgásra utaló jelek.
A legnagyobb veszélyforrást általában a megrongálódott épületek jelentik. Ha földrengést észlelünk, tartsuk távol magunkat az épületektől, ha viszont épületen belül tartózkodunk, meg kell találnunk az adott helyiség legbiztonságosabb pontját. Mivel nincs sok idő, ezért a legkézenfekvőbb az ajtónyílások, azaz az áthidalások alá helyezkedni, a fő tartófal mellé húzódni, vagy, ha az adott helyiségben van asztal, akkor az alá bújni.
Természetesen minél tömörebb, erősebb ez a bútordarab, annál nagyobb védettséget nyújthat.
Ne álljunk viszont az ablakhoz, és amíg tart a földmozgás, ne hagyjuk el az épületet, hiszen a legtöbb sérülés éppen meneküléskor keletkezik! Más szakértők még kiemelik, hogy földrengés során semmiképpen se használjunk liftet, felvonót és ha lehetőségünk van rá, áramtalanítsuk a lakást vagy helyiséget. A járási elöljáró elmondása szerint a katasztrófavédelem a mentőkkel és a karhatalmi erőkkel felkészült az ilyen helyzetek kezelésére, s hozzátette, egy autóbaleset lehetősége sokkal valószínűbb, mint az hogy ilyen erősségű földrengés következzék be.
Általánosságban elmondható, hogy a földrengések a kőzetlemezek, kőzetblokkok egymáshoz képesti hirtelen elmozdulásakor keletkeznek, és a kontinenseket felépítő földlemezek mozgásával vannak kapcsolatban. Térségünkben a földrengések jellemzően az afrikai és az európai lemez közeledése miatt törnek ki, ahogy az óriási mennyiségű kőzet egymásnak feszül, nyomás keletkezik. Így jött létre számos hegység is (nem mind!), a földlemezek ütközése során a kőzetrétegek tulajdonképpen felgyűrődtek.
Sajnos, a földrengéseket nem lehet előre jelezni, de annyit biztosan tudunk, hogy az ilyen nagyobb erejű mozgásokat mindig követik utórengések, akár hónapokokkal később is.
A bősi vízierőműnek ennél sokkal erősebb és intenzívebb rengéseket is ki kell bírnia. Stratégiai epületek, objektumok megtervezésénél nagyon figyelembe veszik az adott terület, régió földrengés-veszélyeztettségét, ezeknél nagyon fontos a földrengésállóság.
A Kárpát-medencére nem jellemzőek a 6-6,5-ösnél nagyobb erősségű események, ennél nagyobb földrengés előfordulása itt nem valószínű. Az igen nagy erejű földrengések azokhoz a zónákhoz köthetőek, ahol az egyik földlemez a másik alá bukik, ilyen például Japán térsége, ahol viszont már jó ideje úgy építkeznek, hogy az épületek ellenálljanak a rengések túlnyomó részének.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
