Az elmúlt húsz évben számos gazdasági nehézséggel kellett szembenéznie Szlovákiának, amelyeket az Európai Unió tagjaként egyszerűbb volt átvészelni. Ez az állítás akkor is igaz, ha tudatosítjuk, hogy az EU nemcsak lehetőségeket, hanem új szabályokat és korlátozásokat is jelentett piacaink számára, így a csatlakozásnak bőven akadtak vesztesei is. Folytatjuk a szlovák EU-tagság gazdasági aspektusainak áttekintését.
Az uniós tagság egyik legnyilvánvalóbb, mindenki számára érezhető hatása az euró 2009-es bevezetése volt.
A Szlovák Nemzeti Bank idevágó elemzése kiemeli, hogy a szlovák gazdaság rendkívül nyitott, a GDP 36 százaléka része az Európai Unión belüli kereskedelemnek, illetve a bruttó hazai össztermék 15 százaléka járul hozzá az EU egységes piacához.
Az euró és a stabilitás
Európában immár 25 éve, Szlovákiában pedig 15 éve fizetünk a közös európai pénzzel. Nem kell ahhoz mély elemzéseket készíteni, hogy nyilvánvalóvá váljon, az euró egyik fő előnye a stabilitása. Ezt főleg a gazdasági válságok idején tapasztalhatták meg a közös európai valutával fizető országok. Válság volt az euró szlovákiai bevezetése idején is, a tengerentúlról elindult pénzügyi összeomlás hatással volt valamennyi európai országra. Ugyanez elmondható az elmúlt időszak erőteljes inflációt okozó kríziséről is, igaz ez utóbbi nem vezethető vissza egyetlen tényezőre, mint az elmúlt évtized végén a bankok felelőtlen hitelezési politikájának következményeként beállt pénzügyi válságnál. A lényeg azonban, hogy mindkét esetben a fogyasztók fizették meg az árát.
Azt viszont nem tudjuk, milyen hatással lett volna a szlovák gazdaságra nehezedő pénzromlás euró nélkül, hiszen a helyzet így is elég bonyolult volt. Természetesen a monetáris politikában a szabadság nagyobb mozgásteret biztosított volna az államnak, de valljuk be, könnyebb volt a dolga, mint a szomszédos államok jegybankelnökeinek, hiszen az Európai Központi Bank döntéseire hagyatkozhatott. Meg kell jegyezni, hogy a hozzánk hasonló, nagymértékben nyitott, liberalizált tőkemozgással rendelkező gazdaságban korlátozott mozgástere van az árak és a gazdasági stabilitás befolyásolására a saját monetáris politikának.
Azt is látni kell ugyanakkor, hogy ami az egyik oldalon előny, vagyis a közös pénzpolitika, az a másik oldalon jókora problémák okozója is lehet.
Szlovákia ugyanis a nála jóval fejlettebb, erősebb országok csoportjához csatlakozott az euró bevezetésével.
Ez pedig azt is nyilvánvalóvá tette számunkra, hogy a közös európai monetáris politika hatással van a nem ugyanolyan feltételek mellett működő országokra, s ebből a szempontból Szlovákia nem tartozik azok közé, amelynek az érdekérvényesítő szerepe erős lenne.
A nyertesek csoportja
A szakértők véleményeit böngészve azt is megállapíthatjuk, hogy az euró hazai 15 éve egyértelműen a vállalkozók számára hozta a legnagyobb előnyöket. Az üzleti szféra és a háztartások számára nyújtott közvetlen előnye a tranzakciós költségek megtakarítása és az árfolyamkockázat kiküszöbölése volt.
Az euró bevezetése után az ausztriai árak napi szinten összehasonlíthatóvá váltak, de nemcsak az élelmiszerboltokban, hanem az ingatlanok terén is. Nem véletlen, hogy a drága pozsonyi lakások időszakában egyre többen vásároltak ingatlant a közeli osztrák településeken.
Túlértékelt gazdasági hatások
Az elemzők egy csoportja szerint viszont jelentősen túlértékelték az euró bevezetésének gazdaságra gyakorolt hatását a bevezetés időszakában. A fő előny, amelyet 2009-ben kommunikáltak, nevezetesen, hogy felgyorsul a gazdasági növekedés, nem valósult meg. A Szlovák Nemzeti Bank szakértői ugyanakkor nem értenek egyet ezzel a megközelítéssel és más adatokat emelnek ki.
Azt is látni kell, hogy a gazdasági növekedés nagyban függ a vállalkozói klímától, ami nem igazán jó Szlovákiában még napjainkban sem. Nem hozott áttörést az euró bevezetése a külföldi működőtőke-beáramlás tekintetében sem. Ha GDP-arányosan nézzük az adatokat, akkor érdemes idézni Stanislav Pánisnak, a J&T BANK elemzőjének a megállapítását, hogy több beruházás áramlott az euróval nem rendelkező szomszédos országokba, mint hozzánk.
Nyilvánvaló tehát, hogy a közös európai valuta nem volt, és ma sem az a döntő tényező, ami ide vonzza a külföldi befektetőket, és valószínűleg a jövőben sem ennek alapján döntenek majd az üzletemberek.
Vagyis, mindezek fényében kijelenthető, hogy az euró bevezetése sokkal inkább politikai szempontból volt fontos döntés, semmint gazdasági szempontból.
A várakozások egy része beigazolódott, a másik fele nem.
Néhány statisztikai adat
Annak érdekében, hogy jobban lássuk a közös európai valuta erejét, nézzünk néhány statisztikai adatot. A jelenlegi becslések szerint 350 millió európai használja az eurót. 60 ország kötötte valutáját közvetlenül vagy közvetve az euróhoz, ami 175 millió embert jelent.
2023 novemberében 29,2 milliárd bankjegy volt forgalomban, körülbelül 1,5 billió euró értékben. A leggyakrabban használt euróbankjegy az 50 eurós. Csaknem 148 milliárd érme van forgalomban, összértékük meghaladja a 33,4 milliárd eurót.
2022-ben az euróövezetben az összes fizetés mintegy 59 százalékát készpénzzel, 34 százalékát fizetési kártyával bonyolították le. Ezzel szemben 2016-ban még a fizetések 79 százaléka történt készpénzzel és csak 19 százalék volt a bankkártyás fizetések aránya.
Megjelent a Magyar7 2024/20.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
