Az infláció Szlovákia lakosságának jelentős részére hatással van, mivel megváltoztak fogyasztói szokásaink, el kellett fogadnunk a drágább hitelek valóságát, és sok esetben kényszermegoldásokra is szükség van. Utánanéztünk, hogy a számlákon érezhető emelkedés vonatkozásában mit mutatnak a számok.
A szakmai elemzések egyértelműen fogalmaznak, a folyamatosan csökkenő jövedelmek és az egyre apadó megtakarítások a vásárlások visszafogására kényszerítették a háztartásokat. Az év eleji béremelések a kormány szociális intézkedéseivel együtt mérsékelték ugyan az infláció lakossági jövedelmekre gyakorolt negatív hatásait, de nem tudták teljesen ellensúlyozni.
A Szlovák Nemzeti Bank szakértői arra is rámutattak, hogy az eladósodott háztartások bizony megérezték az emelkedő kamatok hatását. Korábban a fogyasztás fenntartásának fő forrása a megtakarítás volt, közel egy év után ezek a források is kiapadtak, és a lakossági fogyasztás szinte minden tételben visszaesett.
A fogyasztók a leginkább azzal takarékoskodtak, hogy nem igen vásároltak különféle háztartási cikkeket, kevesebb élelmiszert vettek, és a langyos télnek köszönhetően energiafogyasztásukat is csökkenthették.
Bérek
Ha a lakosság jövedelmét vesszük górcső alá, akkor ugyan javulást látunk, de csak a számok szintjén. A nominálbérek (a fizetés pénzben kifejezve) a legfrissebb, májusi statisztikák szerint a gazdaság mind a 10 megfigyelt szektorában éves szinten nőttek. A legnagyobb, közel 17%-os növekedést a szálláshelyeket szolgáltató szektor mutatta ki. Ezzel szemben az építőiparban a nominálbérek mindössze 1,4%-kal nőttek, éves szinten.
A bérek értékét viszont jelentősen „megtizedelte” a magas infláció. Ha a reálértéket vesszük alapul, akkor a tíz iparágból mindössze háromban nőttek a fizetések, vagyis emelkedtek jobban, mint az infláció mértéke. A szálláshelyeken dolgozóknál a reálbérek 4,4%-kal, a kiválasztott piaci szolgáltatásokban 3,3%-kal, az éttermi és vendéglátásban 0,4%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest. A többi ágazatban a reálbérek csökkentek éves összevetésben.
Ezeken a területeken a munkavállalók kevesebbet engedhetnek meg maguknak a fizetésükből, mint egy évvel korábban, tehát csökkent az életszínvonaluk. Leginkább az építőiparban látható a visszaesés. Itt az alkalmazottaknak több mint 9%-kal, valamint az információs és kommunikációs területen is 7,4%-kal ér kevesebbet az idei bérük. A két iparág esetében mindez azzal is magyarázható, hogy a bérszínvonal korábban jobban növekedett, de az építőiparban a visszaesés összefügg a drága hitelekkel is.
Infláció
Ha a drágulásra, vagyis az inflációra gondolunk, ott is több szinten kell megközelítenünk a kérdést. A júniusi adatok szerint az éves infláció 10,8%-ra mérséklődött, ilyen „alacsony” pénzromlás utoljára 2022 márciusában volt tapasztalható, tehát a háború kezdetekor. Az infláció növekedésének júniusi éves összevetésében tapasztalható lassulását elsősorban az üzemanyagárak gyorsabb, közel 19%-os csökkenése, az élelmiszerárak 20% fölötti drágulása, valamint a 10% alatti ingatlanárak befolyásolták. Pozitívum, hogy 2021 augusztusa óta először állt meg az élelmiszerárak emelkedése.
A statisztikák persze csak arra mutatnak rá, hogy az infláció üteme csökkent, de a drágulás továbbra is érzékelhető.
A friss, néhány hét múlva megjelenő júliusi adatok pedig majd arra is rámutatnak, hogy a szünidőben az üzemanyag ára elkezdett gyorsan emelkedni és a szakemberek további drágulást várnak a nyári időszakban, amikor a kirándulások miatt hagyományosan növekednek az árak.
Sokba kerül a bevásárlás
Ha a háztartások 12 megfigyelt kiadási csoportját tanulmányozzuk, akkor láthatjuk, júniusban 11-ben volt magasabb az ár, hat szektorban pedig továbbra is kétszámjegyű növekedést regisztráltak. A csökkenés csak a közlekedési ágazatban folytatódott.
A lakossági kiadások egyik legfontosabb tételét képező élelmiszerek és alkoholmentes italok ára volt a legnagyobb hatással a teljes inflációra. Harmadik éve folyamatosan nőnek az árak, júniusban pedig 19%-kal emelkedtek, éves szinten. A növekedési dinamika a harmadik hónapra lassult, de a 9 megfigyelt élelmiszercsoportból 5-ben továbbra is megmaradtak a 20%-ot meghaladó árak.
A legjelentősebb a kenyér és a gabonafélék 20, a tej, a sajt és a tojás 21,6%-kal, a zöldségfélék 25%-kal, a cukor és az édességek 28,5%-kal történt drágulása volt. Az üdítők 17,7%-kal drágultak.
Ez pedig hatalmas gondot jelent a lakosság legszegényebb rétegeinek, mivel az ő kiadásaik jelentős részét a lakhatás mellett éppen az élelmiszerek viszik el. Mindezek vonatkozásában nem meglepő, hogy a politikai pártok választási kampányában, legalábbis az ellenzéki oldalon, éppen az élelmiszerárak stabilizálása szerepel az első helyeken.
Drágább kikapcsolódás
Az inflációt a nyár előtt a vendéglátó-ipari szolgáltatásoknál tapasztalható áremelkedés is gerjesztette. Ez azonban a felmérések szerint jelentős mértékben nem befolyásolta a kirándulási kedvet, sokkal inkább arra volt hatással, milyen helyszínt választottak a turisták.
Az sem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban egyre több diszkontlánc jelenik meg a piacon, legyen szó ruházati, vagy éppen háztartási termékekről. A vásárlók ezen a téren is érzékenyebbé váltak az árakra.
2023 első félévét összefoglalva, a fogyasztói árak éves szinten 13,6%-kal nőttek, vagyis ez az adat az inflációnál is pontosabban mutatja, mi az, amit egy átlagpolgár vásárlásai során drágulásnak érzékelhet. Tegyük hozzá, minél inkább az átlag alatti jövedelemből kell boldogulnunk, az árnövekedés annál erősebb, mivel az élelmiszerek és a lakhatás jóval nagyobb százalékos arányát képezi a kiadásainknak, s ezek a tételek jóval meghaladják az átlagos emelkedés színvonalát. Felmerül a kérdés, hogy az elmúlt években a foltozgatások mellett miért nem lépett ezen a téren a kormány, s milyen lesz az őszi választások után felálló új garnitúra megoldási javaslata erre a jelentős szociális kérdésre?
Megjelent a Magyar7 2023/31.számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
